|
|
|
DVDCsillagemberVarga Zoltán
Starman – amerikai, 1984.
Rendezte: John Carpenter. Szereplők: Jeff Bridges, Karen Allen, Charles Martin
Smith. Forgalmazó: Sony. 101 perc.
Sok szempontból kilóg John
Carpenter életművéből a spielbergi ihletettségről árulkodó Csillagember: az alien figuratípusának
pozitív hangolása, a road movie-s
cselekményépítés és legkivált az erőteljes érzelmi érintettség – vagyis a
melodráma műfajának aktualizálása – nem olyan jegyek, amelyeket a Halloween és A Dolog alkotójához szokás kötni. Mégis megvan a helye a rendezői
életműben: a Csillagember bevallottan
a kezdetben rendkívül elutasítóan fogadott A
Dolog antitézise, afféle „vezeklés” annak nihilista borzalomvíziójáért – az
ártó idegent jóindulatú látogató cseréli le, a test szétmállása helyett a test
újjáalakulása és gyógyulása a szenzáció, s az apokalipszis képzetét
messianisztikus felhangok váltják fel. Az idegen szemszögébe helyezkedő
képsorok az expozícióban ugyanakkor összhangban vannak a szubjektív felvételek
iránt mutatott carpenteri érdeklődéssel.
A Csillagember gyújtópontjában az ember és az idegen között bontakozó
kapcsolat áll, a kezdeti félelemtől és kommunikációs nehézségektől a távolság
leküzdéséig, a testi és lelki értelemben egyaránt lejátszódó egymásra
találásig. Carpenter filmjének számos eleme idézi a pozitív alien-ábrázolás kidolgozásában
kulcsfontosságú Spielberg-opuszokat (Harmadik
típusú találkozások, E.T.),
történetének egyik alapmozzanata azonban más – spirituálisabb – távlatok felé
nyit. A címszereplő ugyanis egy nemrég megözvegyült fiatalasszony társaságában
utazik, s néhai kedvesének testét ölti magára – ez az egyszerre bizarr és
szívszorító szituáció nem csupán ember és alien
kapcsolatáról vagy a távoli bolygók titkairól, de élet és halál kérdéseiről
is elmélkedésre késztet. Bár a főszereplők közül az idegent madárszerű
mozgással és bájos naivitással megformáló Jeff Bridgest méltatták inkább (s
terjesztették fel Oscar-díjra), a melankolikus Jennyt alakító Karen Allené sem
kisebb színművészi bravúr, sőt. A finálét – az elkerülhetetlen búcsú nagyjelenetét
– a kék-piros fények és Jack Nitzsche éteri kísérőzenéje mellett mindenekelőtt
Karen Allen arcának közelképe teszi lúdbőröztetően széppé.
Extrák: Audiokommentár John
Carpenter és Jeff Bridges közreműködésével; werkfilm; az All I Have To Do Is Dream című dal Karen Allen és Jeff Bridges
által énekelt, a filmben is elhangzó változatának klipje.
| Cikk értékelése: |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  | szavazat: 2 átlag: 6.5 |
 |
|
|
|
