KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
   2007/szeptember
KRÓNIKA
• Andor Tamás: Kovács László (1933–2007)
MAGYAR MŰHELY
• Kolozsi László: Zangezurban az idő Bodor Ádám-adaptációk
• Reményi József Tamás: A túlsó part Kamondi Zoltán: Dolina
• Kovács András Bálint: Torony az éjszakában Beszélgetés Tarr Bélával és Hranitzky Ágnessel
• Stőhr Lóránt: Felhőjáték Beszélgetés Fliegauf Benedekkel
• Muhi Klára: A jó dokumentumfilm botrányos Beszélgetés Kisfaludy Andrással, Kocsis Tiborral és Vészi Jánossal
BERGMAN
• Gelencsér Gábor: Bergman rítusai Ingmar Bergman: Arc, Szűzforrás, Rítus
GRINDHOUSE
• Kovács Marcell: Jack Starlett: Verseny az ördöggel
• Géczi Zoltán: Don Edmonds: Ilsa, az SS nőstényfarkasa
• Nevelős Zoltán: Sergio Martino: Torzó
• Orosdy Dániel: Tobe Hooper: Élve elfogyasztva
• Horváth Antal Balázs: Russ Meyer: Jó reggelt és viszlát!
• Teszár Dávid: Yukio Noda: Zérónő: a vörös bilincsek
• Varró Attila: Henry Paris: Misty Beethoven feltárása
• Sahár Szilveszter: Szemétből katedrálist Roberto Rodriguez: Grindhouse – Terrorbolygó
ÚJ KÍNA, ÚJ MOZI
• Géczi Zoltán: Beretta-szimfóniák Hongkongi bűnügyi filmek
• Wostry Ferenc: Hongkong célkeresztben Category III
HALÁL-NAPLÓK
• Földényi F. László: A körtefa árnyékában Forgács Péter: Saját halál
• Jankovics Márton: Az utolsó pillanat Rekviemek mozgóképen
KÖNYV
• Bikácsy Gergely: A bűn terei Báron György: Alászállás az alvilágba – Psycho-analízis
KRITIKA
• Gelencsér Gábor: Elvek és társak Maár Gyula: Töredék
LÁTTUK MÉG
• Kolozsi László: Goodbye, Bafana
• Harmat György: Csapda
• Varró Attila: Hajlakk
• Sahár Szilveszter: Külvárosi rockerek
• Pápai Zsolt: Next
• Ádám Péter: Moliére
• Csillag Márton: A Simpson család
• Vajda Judit: Forró zápor
DVD
• Nevelős Zoltán: Medvebarát
• Pápai Zsolt: A manipulátor
• Kovács Marcell: A vörös kör
• Tosoki Gyula: A nap szépe

             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Vesszőfutás

Somogyi Marcell

 

Az Amerikai pitére emlékeztető filmek sorában – a francia és a német után – elkészült a „svéd pite”. A párhuzam annyiban sántít, hogy a történet nem az amerikai tizenéves átlagtól jócskán elütő hősök szexuális érése körül bonyolódik. A film Anders esküvője előtt játszódik, leginkább a nagy nap előtti éjszakán: egy nehéz nap nehéz éjszakája. Anders-nek ugyanis fergeteges legénybúcsút rendeznek „barátai”: a főszervező Pierre kompromittáló fényképeket készít a vőlegényről, hogy így lenyúlhassa a menyasszonyt és főképp a vele járó szép hozományt. A siker érdekében arra is képes, hogy a többi cimborát felbujtva egy ismeretlen ház liftjébe vitesse az eszméletlenségig részeg Anders-t, ott egy sörösüveg és egy injekciós tű társaságában, meztelenre vetkőztetve lefotózza, majd Anders kreativitására bízza, hogy az esküvő reggelén – „egy szál karórában” – hogyan tud rekordidő alatt eljutni a templomig. Sehogy – mégis, miután este kimerülten az ágyba zuhan, másnap legnagyobb meglepetésére nem a lakásában, hanem ismét a liftben ébred fel, az időpont pedig – az esküvő napjának reggele. Így indul el a tulajdonképpeni történet: Anders mindig saját előző napi testébe „reinkarnálódik”, hogy újabb és újabb ötleteket bevetve próbálja meg leküzdeni hendikepjét, majd jégre tenni a komplett csapdarendszert kiépítő intrikus Pierre-t. Azt az egyet viszont – bár gyakorlat teszi a mestert – soha nem mondhatja biztosan, hogy „ez a nap lesz a végső”…

A sztori „menekülős” jellegéből adódóan eszünkbe juthatnak a Trainspotting idevágó jelenetei, esetleg A lé meg a Lola képsorai, vagy – skandináv filmről lévén szó – el lehetne vitatkozni azon, hogy Dogma-film-e, és ha igen, miért nem; mégis azt gondolom, hogy a Naked Again helyi értékéről a főcím mondja el a legtöbbet: „Ezt a filmet nem Ingmar Bergman rendezte”.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2002/02 60-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2467