KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
   2007/szeptember
KRÓNIKA
• Andor Tamás: Kovács László (1933–2007)
MAGYAR MŰHELY
• Kolozsi László: Zangezurban az idő Bodor Ádám-adaptációk
• Reményi József Tamás: A túlsó part Kamondi Zoltán: Dolina
• Kovács András Bálint: Torony az éjszakában Beszélgetés Tarr Bélával és Hranitzky Ágnessel
• Stőhr Lóránt: Felhőjáték Beszélgetés Fliegauf Benedekkel
• Muhi Klára: A jó dokumentumfilm botrányos Beszélgetés Kisfaludy Andrással, Kocsis Tiborral és Vészi Jánossal
BERGMAN
• Gelencsér Gábor: Bergman rítusai Ingmar Bergman: Arc, Szűzforrás, Rítus
GRINDHOUSE
• Kovács Marcell: Jack Starlett: Verseny az ördöggel
• Géczi Zoltán: Don Edmonds: Ilsa, az SS nőstényfarkasa
• Nevelős Zoltán: Sergio Martino: Torzó
• Orosdy Dániel: Tobe Hooper: Élve elfogyasztva
• Horváth Antal Balázs: Russ Meyer: Jó reggelt és viszlát!
• Teszár Dávid: Yukio Noda: Zérónő: a vörös bilincsek
• Varró Attila: Henry Paris: Misty Beethoven feltárása
• Sahár Szilveszter: Szemétből katedrálist Roberto Rodriguez: Grindhouse – Terrorbolygó
ÚJ KÍNA, ÚJ MOZI
• Géczi Zoltán: Beretta-szimfóniák Hongkongi bűnügyi filmek
• Wostry Ferenc: Hongkong célkeresztben Category III
HALÁL-NAPLÓK
• Földényi F. László: A körtefa árnyékában Forgács Péter: Saját halál
• Jankovics Márton: Az utolsó pillanat Rekviemek mozgóképen
KÖNYV
• Bikácsy Gergely: A bűn terei Báron György: Alászállás az alvilágba – Psycho-analízis
KRITIKA
• Gelencsér Gábor: Elvek és társak Maár Gyula: Töredék
LÁTTUK MÉG
• Kolozsi László: Goodbye, Bafana
• Harmat György: Csapda
• Varró Attila: Hajlakk
• Sahár Szilveszter: Külvárosi rockerek
• Pápai Zsolt: Next
• Ádám Péter: Moliére
• Csillag Márton: A Simpson család
• Vajda Judit: Forró zápor
DVD
• Nevelős Zoltán: Medvebarát
• Pápai Zsolt: A manipulátor
• Kovács Marcell: A vörös kör
• Tosoki Gyula: A nap szépe

             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A selyemfiú

Hegyi Gyula

 

E film „selyemfiúja” olyannyira jótanuló-képű és kedveséhez hűséges típus, hogy már a történet elején sejthetjük: pályája kis barátnője futtatásától nyílegyenesen tart a pozitív hős rokonszenves státusza felé. A helyszín a harmincas évek legelejének Berline, egészen pontosan a Schlesischer Bahnhof (mai nevén Ostbahnhof) és az Alexanderplatz környéke – kurvák, stricik, rendőrségi besúgók, kocsmákban politizálgató kispolgárok és munkanélküliek közege. Mindezt a kortárs Alfred Döblintől kezdve sokan megírták és Fassbinderig bezárólag sokan megfilmesítették már: ez a változat azonban lényegesen eltér a legtöbb hasonló témájú vállalkozástól.

Először is jóval erkölcsösebb. Ebben a történetben nemhogy az antifasiszta mártírrá magasztosuló címszereplő, de még hasonló foglalkozású náci vetélytársa is hűséges a menyasszonyához, egyben egyszemélyes üzletéhez – a film végén ki-ki örök hűséget esküszik a maga prostituáltjának. Különösebb helytelenkedésekre se számítson a pajzán néző, a hölgyek foglalkozására csak a hosszadalmas társalgások során derül fény. Ami viszont a történelmi tényeket illeti, a film kétségtelenül célratörő, ám az információkat felettébb szelektíven kezeli. A történet Horst Wessel náci diák meggyilkolása körül bonyolódik, ám e híres-hírhedt fiatalemberről semmivel sem tudunk meg többet, mint hogy elszerette egy strici barátnőjét. A weimari köztársaságban mély illegalitásban (?) szervezkedő kommunisták pedig az ifjú náci hangoskodása miatt panaszkodó főbérlőnő sirámai hatására határozzák el Horst Wessel megleckéztetését: miközben a megcsalt strici már a fiatalember meggyilkolására készül. Akit e korszak történelme valóban érdekel, az ennél lényegesen többet tud az SA-ról és jellegzetes alakjairól: akit pedig csak a romantikus mese vonzana, az valószínűleg gyorsan elunja az állandó politikai utalásokat. A leghitelesebbnek még a régi berlini bérházak udvarai, hátsó bejáratai, lépcsőházai, ajtócsengői látszanak a filmben.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1986/02 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5919