KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
   2007/október
KRÓNIKA
• Bikácsy Gergely: Michel Serrault (1928–2007)
BERGMAN
• Kovács András Bálint: A lélek mélyéről Ingmar Bergman
• Sopsits Árpád: Ellenkező előjelű ikerpárok Bergman – Antonioni
ANTONIONI
• N. N.: Michelangelo Antonioni játékfilmjei
• Jancsó Miklós: A Mester lebegve érkezik Michelangelo Antonioni
• Vágvölgyi B. András: Antonioni Amerikája Zabriskie Point
MIYAZAKI
• Teszár Dávid: A repülés művészete Hayao Miyazaki
• Géczi Zoltán: Tokiói keresztapák A Studio Ghibli története
FESZTIVÁL
• Varró Attila: Háttérvetítések Karlovy Vary
• Baski Sándor: Régi táj új ecsettel Russia Rulez
HATÁRSÁV
• Pataki Gábor: A lelassult forradalom Formabontók
• Palotai János: Átrajzolók Tóth György fotografikái
TELEVÍZÓ
• Schubert Gusztáv: Box humana Magyar plazma
KRITIKA
• Báron György: Brókerarcok Overnight
• Barotányi Zoltán: Port a porhoz Zuhanórepülés
• Kolozsi László: Manysi vadász a szív Farkas
• Dániel Ferenc: Jiři Menzel kései cunamija Őfelsége pincére voltam
• Turcsányi Sándor: Villák proletárjai, egyesüljetek! Őszi kertek
• Takács Ferenc: Ártéri dagály Tideland
LÁTTUK MÉG
• Vízer Balázs: Este
• Vincze Teréz: Drágaságom
• Kolozsi László: Törésteszt
• Vajda Judit: Felkoppintva
• Géczi Zoltán: Száműzöttek
• Parádi Orsolya: Ízlések és pofonok
• Tüske Zsuzsanna: Mr. Brooks
• Varró Attila: Csillagpor
DVD
• Pápai Zsolt: Betörő az albérlőm
• Tosoki Gyula: Hósüti
• Klág Dávid: Idiokrácia – Hülyék paradicsoma
• Varró Attila: Kwaidan

             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A Lazarus hatás

Kránicz Bence

The Lazarus Effect – amerikai, 2015.Rendezte: David Gelb. Írta: Luke Dawson, Jeremy Slater. Kép: Michael Fimognari. Zene: Sarah Schachner. Szereplők: Olivia Wilde (Zoe), Evan Peters (Clay), Mark Duplass (Frank), Sarah Bolger (Eva). Gyártó: Blumhouse Productions / Chapter One Film / Lionsgate. Forgalmazó: Big Bang Kft. Szinkronizált. 83 perc.

 

A holtak feltámasztásának motívuma sajátos jelentéssel bír a kortárs horrorfilmben, ahol az extrém erőszak ábrázolására alapozott szériák életben tartása mellett komoly kihívást jelent a klasszikus témák és alzsánerek újraélesztése és hozzáigazítása a 21. századi igényekhez. Az itthon is vetített Sushiálmokat jegyző, dokumentumfilmes hátterű David Gelb első nagyjátékfilmje ráadásul már két éve elkészült, az idei forgalmazás tehát megint csak a történet felvetésére rímel, a végeredményt látva viszont kétséges, hogy a filmet érdemes volt-e megkésve moziba küldeni.

A Lazarus-hatás érdemei ugyanis kimerülnek abban, ahogy a frankensteini alaphelyzeten túllépve más, gyakran látott műfaji sémákat sorjáz szűk másfél órában, számos sikerültebb előképet idézve fel a nézőben. A váratlanul agresszívvá váló kutya a Cujóból, a halálközeli élményekről folytatott eszmecserék az Egyenesen átból, a telekinetikus képességekkel felruházott monstrum-hősnő alakja a Carrie-ből lehet ismerős – kellemes csalódás, hogy Gelb legalább a kínálkozó, de elnyűtt found footage formavilágról hajlandó lemondani. A főszerepeket játszó Olivia Wilde és Mark Duplass ugyanakkor képesek némi friss vért pumpálni a másodlagos frissességű sztoriba. Különösen a kisebbfajta indie-ikonként számon tartott Duplass esetében izgalmas, ahogy műfaji kalandozásai során is az elhúzódó párkapcsolati válságok kisrealista témáját variálja: amíg a Kockázatos túrában az időutazás, a The One I Love-ban pedig a megkettőződés teremtette meg a leválás és elengedés lehetőségét, addig Gelb filmjében a balul végződő feltámasztási kísérlet mutat rá, hogy a kifulladt románcot nincs értelme életben tartani. Ez a felismerés azonban aligha fogja felvillanyozni A Lazarus-hatás célközönségét, akik kénytelenek beérni korábbi horror-élményeik kevéssé találékony újrázásával.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/05 58-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12230