KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
   2007/október
KRÓNIKA
• Bikácsy Gergely: Michel Serrault (1928–2007)
BERGMAN
• Kovács András Bálint: A lélek mélyéről Ingmar Bergman
• Sopsits Árpád: Ellenkező előjelű ikerpárok Bergman – Antonioni
ANTONIONI
• N. N.: Michelangelo Antonioni játékfilmjei
• Jancsó Miklós: A Mester lebegve érkezik Michelangelo Antonioni
• Vágvölgyi B. András: Antonioni Amerikája Zabriskie Point
MIYAZAKI
• Teszár Dávid: A repülés művészete Hayao Miyazaki
• Géczi Zoltán: Tokiói keresztapák A Studio Ghibli története
FESZTIVÁL
• Varró Attila: Háttérvetítések Karlovy Vary
• Baski Sándor: Régi táj új ecsettel Russia Rulez
HATÁRSÁV
• Pataki Gábor: A lelassult forradalom Formabontók
• Palotai János: Átrajzolók Tóth György fotografikái
TELEVÍZÓ
• Schubert Gusztáv: Box humana Magyar plazma
KRITIKA
• Báron György: Brókerarcok Overnight
• Barotányi Zoltán: Port a porhoz Zuhanórepülés
• Kolozsi László: Manysi vadász a szív Farkas
• Dániel Ferenc: Jiři Menzel kései cunamija Őfelsége pincére voltam
• Turcsányi Sándor: Villák proletárjai, egyesüljetek! Őszi kertek
• Takács Ferenc: Ártéri dagály Tideland
LÁTTUK MÉG
• Vízer Balázs: Este
• Vincze Teréz: Drágaságom
• Kolozsi László: Törésteszt
• Vajda Judit: Felkoppintva
• Géczi Zoltán: Száműzöttek
• Parádi Orsolya: Ízlések és pofonok
• Tüske Zsuzsanna: Mr. Brooks
• Varró Attila: Csillagpor
DVD
• Pápai Zsolt: Betörő az albérlőm
• Tosoki Gyula: Hósüti
• Klág Dávid: Idiokrácia – Hülyék paradicsoma
• Varró Attila: Kwaidan

             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A Birodalom visszavág

Harmat György

 

Örömünkre újra itt vannak: Luke Skywalker, Han Solo, Leia hercegnő és a többiek. A kilenc részre (három trilógiára) tervezett kozmikus saga ötödik epizódját láthatjuk most – mint utólag kiderült, az eredeti Csillagok háborúja volt a negyedik.

A két elkészült film alapján úgy tetszik, George Lucas terve sok rokonságot mutat Tolkien a 40-es években íródott regénytrilógiájával, A Gyűrűk Urával, amely ma népszerűbb, mint valaha: éppen A Birodalom visszavággal egyidőben készült el rajzfilmváltozata Ralph Bakshi rendezésében (s nemrég megjelent magyarul is). Mindkét műnek átlagos képességű ifjú a főhőse, akiknek idős mester adja át a stafétabotot. Közös motívum: Jó és Rossz ugyanannak az Erőnek két oldala. Közös a sosemvolt teremtményekkel benépesített sosemvolt mitológia megalkotásának igénye.

Ez utóbbin többen munkálkodnak új Hollywood rendezői közül, így Steven Spielberg is, akinek Harmadik típusú találkozások című filmje szintén tündérmese, akárcsak A Gyűrűk Ura vagy a Csillagok háborúja. Georges Lucas történetéből, Lucas közreműködésével Spielberg rendezte az 198l-es év nagy sikerét, Az eltűnt frigyláda elrablóit. (Spielberg egyébként éppúgy másnak adta át a Cápa 2 megrendezését, mint ahogy Lucas a „csillagháborúkat” Irvin Kershnernek.)

Minden folytatás örök hátránya: igyekszik megtartani a már elért siker elemeit, így nem adhatja a meglepetésnek ugyanazt az örömét, mint az első darab. Kershner (Lucas és mások írói közreműködésével) ügyes módszert alkalmaz ellensúlyozásul: a kiszámítottan naiv báj mellett (amely a Csillagok háborúja egyik legjellemzőbb vonása volt) bonyolultabb, ellentmondásosabb jellemeket és helyzeteket fest. Ábrázolásmódja egy fokkal „felnőttebb”, anélkül, hogy földre szállítaná a mesét. A jókat több (bár időleges) kudarc éri, mint korábban, egymástól elszigeteltebben küzdenek, szinte háromszöggé alakul Luke, Han és Leia viszonya. A befejezés pedig kiköveteli a folytatást.

Minden izgalma ellenére a George Lucasra jellemző sajátos ízek (alig észrevehetően finom irónia, nagyvonalú könnyedség) azért hiányoznak ebből a filmből. Ezért csak egy kívánságunk marad: bár ő rendezné a sorozat (remélhetőleg megvalósuló) további darabjait.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1982/02 45-46. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7184