KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
   2007/november
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• (X) : Bódy/Jeles konferencia
• (X) : Katapult Film Szinopszis-pályázat
ANTONIONI
• Kovács András Bálint: Az eltűnés mestere Antonioni és a modernitás
BULVÁRKÓRHÁZ
• Mihancsik Zsófia: Betegségügyek Beszélgetés a Sickóról
• Schubert Gusztáv: Fesd feketére! Sicko
• Barotányi Zoltán: Kórház utca Egészségügy a kereskedelmi tévékben
• Darab Zsuzsa: Vér, cukor, szex, mágia Kórházi tv-sorozatok
VÁMPIROLÓGIA
• Kovács Ilona: Árnyékvilág Kis vámpirológia
• Varga Zoltán: Búcsú a vérszopkóktól Vámpírok a modern horrorfilmben
SODERBERGH
• Pápai Zsolt: A kaméleon színe Steven Soderbergh
LYNCH
• Janisch Attila: Belvilág Birodalom Inland Empire
• Strausz László: Lynch Peaks A tévénézők lázadása
MOZIPEST
• Teszler Tamás: Kísérleti láncolat Toldi mozi
FESZTIVÁL
• Wostry Ferenc: Spanyolok a spájzban Miskolc: Cinefest
HATÁRSÁV
• Simonyi Balázs: Tíz csőre töltött 35 mm-es A Magnum és a mozi
KRITIKA
• Muhi Klára: Épphogy csak érintsd! Iszka utazása
• Báron György: Szerelem, szabadság... A Nap utcai fiúk
• Kolozsi László: Csak oda Megy a gőzős
• Baski Sándor: Ha ölni kell Flandria
LÁTTUK MÉG
• Vajda Judit: Csendkút
• Vaskó Péter: A Bourne-ultimátum
• Ádám Péter: Színes fátyol
• Géczi Zoltán: Halloween
• Csillag Márton: A másik én
• Klág Dávid: Frank & Wendy
• Tüske Zsuzsanna: 1408
• Pápai Zsolt: Agyő, nagy Ő
• Varró Attila: Invázió
DVD
• Pápai Zsolt: A forrás
• Kovács Marcell: Az idő urai
• Alföldi Nóra: A hírhedt
• Tosoki Gyula: A kolostor

             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Johnny English újratöltve

Sepsi László

Johnny English Reborn – brit, 2011. Rendezte: Oliver Parker. Írta: Rowan Atkinson és Hamish McColl. Kép: Danny Cohen. Zene: Ilan Eshkeri. Szereplők: Rowan Atkinson (English), Gillian Anderson (Pamela), Rosemund Pike (Kate), Dominic West (Ambrose). Gyártó: Relativity Media / Working Title Films. Forgalmazó: UIP-Duna Film. Szinkronizált.101 perc.

Már a 2003-as elsõ Johnny English-mozi is Rowan Atkinson kreatív kifulladását jelezte: az ötletesnek semmiképp nem mondható koncepció a nyolcvanas-kilencvenes évek fordulóján készült Barclaycard-reklámokra épült, ahol a James Bondra rájátszó Mr. Bean egyperces gegekben promotálta az Egyesült Királyság elsõ bankkártyáját. Peter Howitt filmje óta Atkinson néhány tévéhakni mellett csupán a szintén vegyes fogadtatásban részesült Az eltakarítónõben és a Mr. Bean nyaralban vállalt fõszerepet, így a Johnny English újratöltve visszavezet a figura gyökereihez: létrejöttéért vélhetõen egyedül a címszereplõ hitelkeretének alakulása okolható.

Az elsõsorban míves irodalmi adaptációkban utazó – de a St. Trinian-filmekkel a képregényekbe is belekóstoló – Oliver Parker unott bérrendezése meg sem kísérli palástolni, hogy filmjében nagyjából annyi kreatív szikra akad, mint bármely FriedbergSeltzer-paródiában. A minden ízében avítt produkció legfontosabb változtatásai az elõzõ részhez képest, hogy immár a keleti harcmûvészeteken és Atkinson deres halántékán is élcelõdik, de ezen kívül a fokozás és a variálás igénye nélkül dobálja egymásra az elõzménybõl és egyéb komédiákból ismerõs gegeket az alibi-cselekményben, miközben arról sem vesz tudomást, hogy az elsõ rész létrejöttében is komoly szerepet játszó Austin Powers-széria lefutása óta kémfilm-paródiában jelenleg az erõs romkom-véna a meghatározó trend (Kéjjel-nappal,Bérgyilkosék). Néhány jelenetben mégis érdemben felsejlik Atkinson valódi viszonya az általa alakított figurával: a cselekmény során egy hi-tech arcletapogató szerkezet felszínre hozza Johnny English fájdalmas grimaszait, aki a finálét már távirányított bábként bohóckodja végig – felmutatva, hogy egyszeri tréfából hogyan vált magasabb rendû (anyagi) érdekek önálló akarat nélküli szolgájává.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/10 59-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10827