KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
   2007/november
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• (X) : Bódy/Jeles konferencia
• (X) : Katapult Film Szinopszis-pályázat
ANTONIONI
• Kovács András Bálint: Az eltűnés mestere Antonioni és a modernitás
BULVÁRKÓRHÁZ
• Mihancsik Zsófia: Betegségügyek Beszélgetés a Sickóról
• Schubert Gusztáv: Fesd feketére! Sicko
• Barotányi Zoltán: Kórház utca Egészségügy a kereskedelmi tévékben
• Darab Zsuzsa: Vér, cukor, szex, mágia Kórházi tv-sorozatok
VÁMPIROLÓGIA
• Kovács Ilona: Árnyékvilág Kis vámpirológia
• Varga Zoltán: Búcsú a vérszopkóktól Vámpírok a modern horrorfilmben
SODERBERGH
• Pápai Zsolt: A kaméleon színe Steven Soderbergh
LYNCH
• Janisch Attila: Belvilág Birodalom Inland Empire
• Strausz László: Lynch Peaks A tévénézők lázadása
MOZIPEST
• Teszler Tamás: Kísérleti láncolat Toldi mozi
FESZTIVÁL
• Wostry Ferenc: Spanyolok a spájzban Miskolc: Cinefest
HATÁRSÁV
• Simonyi Balázs: Tíz csőre töltött 35 mm-es A Magnum és a mozi
KRITIKA
• Muhi Klára: Épphogy csak érintsd! Iszka utazása
• Báron György: Szerelem, szabadság... A Nap utcai fiúk
• Kolozsi László: Csak oda Megy a gőzős
• Baski Sándor: Ha ölni kell Flandria
LÁTTUK MÉG
• Vajda Judit: Csendkút
• Vaskó Péter: A Bourne-ultimátum
• Ádám Péter: Színes fátyol
• Géczi Zoltán: Halloween
• Csillag Márton: A másik én
• Klág Dávid: Frank & Wendy
• Tüske Zsuzsanna: 1408
• Pápai Zsolt: Agyő, nagy Ő
• Varró Attila: Invázió
DVD
• Pápai Zsolt: A forrás
• Kovács Marcell: Az idő urai
• Alföldi Nóra: A hírhedt
• Tosoki Gyula: A kolostor

             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Hideo Gosha filmjei

Kovács Marcell

Szamurájok és banditák (Kumokiri Nizaemon) – japán, 1978. Szereplők: Tatsuya Nakadai, Shima Iwashita, Shogoro Ichikawa. 156 perc; Az éjszakai vadász (Yami no karyudo) – japán, 1979. Szereplők: Tatsuya Nakadai, Yoshio Harada, Ayumi Ishida. 132 perc; A halál árnyai (Jittemai) – japán, 1986. Szereplők: Mariko Ishihara, Masanori Sera, Mari Natsuki. 111 perc; Mindhárom filmet a Black Mirror forgalmazza.

 

A neves szamurájfilm-rendező, Hideo Gosha három alkotásának megjelenése akkor is örömteli esemény, ha a válogatás nyilvánvalóan esetleges. Nem Gosha legjobb filmjeiről van szó, bőven a hatvanas évek nagy sikerei után születtek, de ettől még mindhárom érdekes látnivaló.

A Szamurájok és banditáknak kitüntetett helye van a magyar mozirajongói lélekben, Goshának ez a munkája egyike volt a nálunk hivatalosan bemutatott maroknyi harcos témájú távol-keleti filmnek. Egy meghasonlott szamuráj története, aki régi személyiségét hátrahagyva bűnözővé válik, hogy azután tíz év elteltével az erkölcsi parancs nevében újra magára öltse a páncélt, és elégtételt vegyen a családi tragédiához vezető múltbeli sérelmekért. Tatsuya Nakadai a főszereplő, aki Toshiro Mifune után a szamurájfilmek második legnagyobb sztárja volt – érzékenysége, fegyelmezettsége miatt sokak szemében azonban a legnagyobb. A Szamurájok és banditák mesteri Gosha-film. Látványvilága ugyan kevésbé kifejező, mint az italowesternesen komor Goyokiné (A sógun aranya), és nem annyira átütő erejű a történet, mint a szatirikus, mégis megható Hitokiriben (Fejvadász), ám amikor a túlírt forgatókönyv az utolsó harmadba ér, és végre összeáll a kép, a testvéri kötelesség és a személyes felelősség drámája szinte robban.

Nehezen bontakozik ki Az éjszakai vadász is, a szövevényes mese a klánok ármánykodása körül forog, de a mélyben itt is a felelősség belső konfliktusa húzódik. Nakadai ezúttal a klán vezetőjét játssza, aki nemet mond a személyes hatalmi és anyagi szempontok szerint alakított modernizációs törekvésekre. Miután eltemette hűséges szamuráját, annak haláláért is bosszút áll, amikor párbajra hívja a haladást képviselő kapzsi elöljárót. Utóbbit a rövid szerepben is meggyőző Sonny Chiba alakítja, a múltbeli tévedéséért vezeklő szamurájt, a film igazi főszereplőjét pedig Yoshio Harada – valóságos sztárparádéval van dolgunk. Gosha pengeélen táncol: a harcjelenetekben itt-ott felbukkannak a hetvenes években kötelező műfaji kellékké váló levágott végtagok és vérszökőkutak, az alkotói szemlélet azonban elmélyültebb, a mondanivaló sokrétűbb, mint a korszak direktebb megközelítésű kalandfilmjeiben. Különösen érdekes a négy női karakter: mindannyian erős személyiségek, a sors kihívásaira megalkuvás nélkül válaszolnak.

A halál árnyai már két amazon története. Mindketten annak az értékes kimonóövnek a megszerzésére törnek, amiben a klán bűnös üzelmeit bizonyító irat lapul. Egyikük, a piros szalaggal harcoló titkosrendőr, apja halálát bosszulná meg a klánon, a másik, a tűdobáló gengszterasszony, a szerelme elvesztését. A film már a nyolcvanas évek közepén készült, és ez jól látszik rajta. A mértéktelenség szellemében fogant, a szamurájfilmes hagyomány mellett a James Bond-széria, sőt a Nikita hatását is magán viseli. Szinte kizárólag műtermi díszletekben játszódik, még az alkonyati öböl is mesterséges. Lila és vörös fények világítják a szándékosan ripacskodó színészeket, nehéz eldönteni, hogy tragédiát vagy komédiát látunk. Esetleg modern balettet? A cselekményt rendre megszakítják a két főszereplő bizarr szólótánc-produkciói, gomolygó füsttel és villódzó diszkófényekkel a háttérben.

Extrák: Extrák nincsenek, vannak viszont zavaró forgalmazói bakik: helyenként ellentmond egymásnak a szinkron és a felirat, Az éjszakai vadászt a borító Sonny Chiba nevével, de Yoshio Harada fotójával reklámozza, a Szamurájok és banditák dobozán pedig érthetetlen módon két Masaki Kobayashi-film (Szamurájlázadás – elöl; Harakiri – hátul) képei láthatók.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2008/02 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9275