KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
   2007/december
GAÁL ISTVÁN
• Báron György: A képíró Gaál István
• Pörös Géza: Gazdag pillanatok Beszélgetés Gaál Istvánnal
FILMFESTÉSZET
• Lajta Gábor: Barokk mozi Jarman és Caravaggio
• Pataki Gábor: Dionüszosz farmeröltönyben Csernus és Caravaggio
ANTONIONI
• Bikácsy Gergely: Fennsík és folyóvölgy Antonioni szemhatára
BOSSZÚFILMEK
• Hungler Tímea: Fúria képében Bosszús csajok
• N. N.: Női bosszúfilmek
• Géczi Zoltán: A gyűlölet szépprózája Park Chan-wook: A bosszú ura; A bosszú asszonya
FESZTIVÁL
• Schubert Gusztáv: Babel.com Velence
• Klacsán Csaba: A minőség rovására Pécs: Moveast
TELEVÍZÓ
• Hammer Ferenc: Online társadalom Digitális rendszerváltás
• Hirsch Tibor: Voltunk mi együtt is Magyar plazma
KRITIKA
• Kolozsi László: Dis városában Lányok
• Muhi Klára: Fut velünk egy rossz szekér Off Hollywood
LÁTTUK MÉG
• Varró Attila: Persepolis
KRITIKA
• Stőhr Lóránt: A semmi peremén Boldog új élet
LÁTTUK MÉG
• Kolozsi László: Az ismeretlen
• Vajda Judit: XXY
• Vízer Balázs: Királyság
• Pápai Zsolt: Elizabeth: Az aranykor
• Klág Dávid: Az ügynökség
• Herpai Gergely: A falka
• Tüske Zsuzsanna: A bárányok harapnak
DVD
• Csillag Márton: Pixar-rövidfilmek
• Pápai Zsolt: Üres város
• Csillag Márton: A gyilkos; A csalás
• Tosoki Gyula: Kerek rockerek
GAÁL ISTVÁN
• Kósa Ferenc: A hallgatás csöndje Búcsú Gaál Istvántól

             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Mulan

Sulyok Máté

 

A Walt Disney Pictures legújabb történelmi akció-rajzfilmjében - a Pocahontas, a Herkules és az Anasztázia után – egy „régi kínai mese” indul világhódító útjára.

A történet röviden: apja helyett és becsületét védve, leánya (Mulan) szökik el otthonról a háborúba, férfinak öltözve. Miután sikeresen túlesett a katonai kiképzésen (és némileg megtévesztette társait), szembeszáll a birodalomra törő ellenséggel, megmenti a császárt, hazáját, családja becsületét – hős lesz.

A feldolgozás ismerős: a rajzfigurákat ugyanarra a sémára tervezik az álomgyárban, hiszen az elődökhöz képest annyi a „változás”, hogy a távol-keleti szereplőknek fekete hajuk és keskenyebb szemük van. Egyébként nyugodtan elférnének indián, görög vagy orosz legendaként is a vásznon. A szerzők – talán a lavina egyetlen beállításának kivételével – nem törekedtek az animáció képi lehetőségeinek kihasználására, viszont ha gyerek lennék, valószínűleg a moziszék alá bújnék ijedtemben, amikor a hun fővezért, San Ju-t és seregét megpillantom a vásznon. A vér nem ömlik ugyan patakként alá, de tény, hogy a játékfilmek túlnyomó többségének feldolgozásához hasonlatosan, itt is az akció és az erőszak bemutatása a fő cél a cselekményvezetésben. Az „egyensúlyt” humoros benyögéseivel a családi védőszent, a „házisárkány” figurája próbálja helyrebillenteni.

Ide jutott hát a hajdani „teaillatú költészet”, a mítoszt, filozófiát, morált egyetlen történetbe élvezetesen sűrítő ősi kínai gondolat; Kung mester, Lao-ce, Chuang-ce tudása életről, sorsról, igazságról – megzenésítve – a mindenek fölötti üzleti hatékonyság eszményének megfelelően.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1998/12 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3907