KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
   2007/december
GAÁL ISTVÁN
• Báron György: A képíró Gaál István
• Pörös Géza: Gazdag pillanatok Beszélgetés Gaál Istvánnal
FILMFESTÉSZET
• Lajta Gábor: Barokk mozi Jarman és Caravaggio
• Pataki Gábor: Dionüszosz farmeröltönyben Csernus és Caravaggio
ANTONIONI
• Bikácsy Gergely: Fennsík és folyóvölgy Antonioni szemhatára
BOSSZÚFILMEK
• Hungler Tímea: Fúria képében Bosszús csajok
• N. N.: Női bosszúfilmek
• Géczi Zoltán: A gyűlölet szépprózája Park Chan-wook: A bosszú ura; A bosszú asszonya
FESZTIVÁL
• Schubert Gusztáv: Babel.com Velence
• Klacsán Csaba: A minőség rovására Pécs: Moveast
TELEVÍZÓ
• Hammer Ferenc: Online társadalom Digitális rendszerváltás
• Hirsch Tibor: Voltunk mi együtt is Magyar plazma
KRITIKA
• Kolozsi László: Dis városában Lányok
• Muhi Klára: Fut velünk egy rossz szekér Off Hollywood
LÁTTUK MÉG
• Varró Attila: Persepolis
KRITIKA
• Stőhr Lóránt: A semmi peremén Boldog új élet
LÁTTUK MÉG
• Kolozsi László: Az ismeretlen
• Vajda Judit: XXY
• Vízer Balázs: Királyság
• Pápai Zsolt: Elizabeth: Az aranykor
• Klág Dávid: Az ügynökség
• Herpai Gergely: A falka
• Tüske Zsuzsanna: A bárányok harapnak
DVD
• Csillag Márton: Pixar-rövidfilmek
• Pápai Zsolt: Üres város
• Csillag Márton: A gyilkos; A csalás
• Tosoki Gyula: Kerek rockerek
GAÁL ISTVÁN
• Kósa Ferenc: A hallgatás csöndje Búcsú Gaál Istvántól

             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Posta

Ki nem ismeri Hammettet?

Kovács Dénesné

 

Tisztelt Szerkesztőség!

 

Nemrégiben olvastam kritikát Wim Wenders Hammett című filmjéről. Egyetértek a cikk szerzőjével, jogosan kifogásolta a film új, magyar címét. Sokszor tapasztaltam már, hogy nálunk átkeresztelik a filmeket, de ilyen rossz és megtévesztő címmel ritkán lehet találkozni. Wenders Amerikában forgatta ezt a filmjét, Coppola volt a producere, kettejük huzavonájáról itthon is olvashattunk. Wim Wenders híres-botrányos filmje Dashiell Hammettről, a műfajteremtő detektívregény-íróról szól. Igaz, hogy Dashiell Hammett nem szerepel a kétkötetes Világirodalmi kisenciklopédiában, de regényei közül a Véres aratás, A máltai sólyom, Az üvegkulcs és A cingár feltaláló megjelent magyarul, neve nem ismeretlen nálunk. (Gondolom, sokan olvasták Jozef Skvorecky szellemes könyvét, az Egy detektívregény-olvasó ötletei című krimitörténetét, amelyben részletesen leírja Dashiell Hammett pályafutását.) Ezek után azt hiszem, meg lehetett volna tartani Wenders filmjének eredeti címét.

Feltételezni sem merem, hogy a Hammettet azért keresztelték át, mert attól tartottak, hogy ez a név semmit sem mond Magyarországon. Márpedig A piszkos ügy félrevezető cím: aki krimire vágyik, csalódik a moziban, egész idő alatt hiába várja azt a bizonyos „piszkos ügyet”, aki pedig Wendersre kíváncsi, esetleg elkerüli a filmet. Hacsak nem látja a film – hazai – reklámját, amely így szólt: „Hammett a kínai negyedben”. De még ekkor is elgondolkozhat azon, hogy mit reklámoznak, Polanski filmjét, A kínai negyedet, vagy Wenders Hammettjét? A piszkos ügy nemcsak ellentétes a film tartalmával, de meg is téveszti a nézőket, hiszen nemrégiben mutatták be mozijainkban az ausztrál produkcióban készült Piszkos munka és az amerikai Piszkos tizenkettő című filmet.

Nem említeném ezt a címcserét, ám az elmúlt hónapokban több rémes „elfordítás” és „magyarosítás” történt. A Hammett mellett Jarmusch filmjének magyar címe volt a legkirívóbb. Az Idegenebb, mint a Paradicsom (esetleg: Idegenebb az Édennél) helyett a Florida, a Paradicsom magyar címet adták, ami teljesen meghamisítja a filmet, amely éppen arról szól, hogy Florida nem Paradicsom (vagy Éden).

Azt hiszem, jobban oda kellene figyelni a filmek címeire, mert a filmkultúra terjesztéséhez ez is hozzátartozik (el sem tudom képzelni, hogy valamelyik magyar műfordító átkereszteli mondjuk a Háború és békét, mert talált egy blickfangosabb [!?] címet).

 

Kovács Dénesné

tanár

Budapest


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1986/04 02. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5839