KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
   2008/január
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Bori Erzsébet: Ember Judit (1935–2007)
TARR
• Kovács András Bálint: Körbezárva A londoni férfi
• Várkonyi Benedek: Szép a rút, és rút a szép Beszélgetés A londoni férfiről
RADVÁNYI 100
• Muhi Klára: Összeszedni a szétdobált világot Radványi Géza
• N. N.: Radványi Géza (1907–1986) filmjei
• Muhi Klára: A kételkedés tudománya Bacsó Péter Radványi Gézáról
GAÁL ISTVÁN
• Bikácsy Gergely: A hajnali utas Gaál István városai
• Jancsó Miklós: A Prédikátor könyve
• Gaál István: A birnami erdő Macbeth – Az utolsó kézirat
AMERIKA-PARANOIA
• Barotányi Zoltán: Kumulatív gránátok Hollywood háborúba megy
• Géczi Zoltán: A Keselyű három éve Bourne-trilógia
• Klág Dávid: Kínoz a haza Tortúra a moziban
NEO-NOIR
• Varró Attila: Vezér-gondolat Amerikai gengszter
• Sepsi László: Sötét tornyok Szerepjáték és film noir
ROMÁN ÚJ HULLÁM
• Bori Erzsébet: Eldobott nemzedék 4 hónap, 3 hét és 2 nap
• Dániel Ferenc: A Conducator árnya Román új hullám
FESZTIVÁL
• Baski Sándor: Demokrácia-leckék Verzió
MÉDIA
• Deák Dániel: A világháló Lumière-jei YouTube-sokk
HATÁRSÁV
• Palotai János: A vágy lakhelyei Dalí és a film
MOZIPEST
• Kelecsényi László: A lázadás mozija Art-kino
KÖNYV
• Bajtai András: A halászó ember Hogyan fogjunk nagy halat?
KRITIKA
• Csillag Márton: Kis lépés Egonnak… Egon és Dönci
• Stőhr Lóránt: Könnyű pára Medúzák
• Nevelős Zoltán: Szigorúan ellenőrzött közterek Red Road
LÁTTUK MÉG
• Varró Attila: Kasszandra álma
• Kolozsi László: Szappanopera
• Kovács Gellért: Vágy és vezeklés
• Pápai Zsolt: Kalifornia királya
• Tüske Zsuzsanna: Mesterdetektív
• Vajda Judit: Mindennapi kenyerünk
• Schreiber András: Hideg nyomon
• Klág Dávid: Beowulf – Legendák lovagja
• Vízer Balázs: Golyózápor
DVD
• Ardai Zoltán: Ne nyúlj a fehér nőhöz! A hétköznapi őrület meséi
• Csillag Márton: Shortbus
• Alföldi Nóra: Rosszbarátok
• Pápai Zsolt: A dzsesszénekes

             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

Alberto Cavalcanti, King Vidor, Elio Petri, Jacques Tati

N. N.

 

Alberto Cavalcanti brazil filmrendező augusztus 23-án Párizsban meghalt. 1897. február 6-án született Rio de Janeiróban. Svájcban tanult építészetet, majd a húszas években a francia avantgarde filmművészeti törekvések egyik vezető alakja lett. Marcel l’Herbier  díszlettervezőjeként szerzett nevet magának, majd 1926-ban készítette Rien que les heures (Csak az órák), (vagy: Csak pár óra, értelem szerint: A múló percek) című kísérleti jellegű filmjét,  melynek azonban a filmtörténetek nem expresszionista felszínét, hanem realista igényű ábrázolásmódját hangsúlyozzák. Franciaországi tevékenysége során szoros alkotói kapcsolat alakult ki közte és Jean Renoir között. Cavalcanti a negyvenes években Angliában, a Grierson-féle dokumentumfilm iskola szellemében dolgozott. Ugyancsak Angliában rendezte 1947-ben Nicholas Nickleby című Dickens-filmjét (nálunk A fekete ház címen vetítették). 1950-től ismét Brazíliában dolgozott, főként producerként.

 

*

 

Az 1982. november 1-én elhunyt King Vidor 1896. február 8-án született a texasi Galvestonban. Nagyapja magyar bevándorló, apja gazdag birtokos. 1925-ös filmje, A nagy parádé (The Great Parade) realista módon ábrázolta a háborút, s az Amerika hőskora – Egy nemzet születése óta a legnagyobb bevételt jelentette Hollywoodnak. Következő, The Crowd (Dübörgő élet, 1928) című munkájáról így ír a Gregor-Patalas filmtörténet: „A húszas években készült amerikai filmek közül egyetlenegy kísérelte meg a kor valóságának kritikai ábrázolását, s ez (...) a Dübörgő élet volt.” A korai hangosfilm egyik első nagy sikere lett az 1929-es, az amerikai „Dél” négerei között játszódó Hallelujah. Saját maga finanszírozta a munkanélküliség kérdését vizsgáló Mindennapi kenyerünket (Our Daily Bread, 1934). A magyar moziközönség különösen 1938-as, Angliában rendezett Réztábla a kapu alatt (The Citadel) című sikerfilmjére emlékezhet, valamint 1956-ban készült Háború és béke-adaptációjára.

 

*

 

Elio Petri 1929 június 29-én született Rómában.  Kritikusként kezdte pályáját, majd forgatókönyvíróként szerzett elismerést (Róma, 11 óra; Egy szép lány férjet keres.) Az 1960-as évek elején rövidfilmeket rendezett, később sikert arattak politikai tárgyú szatírái, így a Vizsgálat egy minden gyanú felett álló polgár ügyében (1969), majd különösen A munkásosztály a paradicsomba megy (1971). Későbbi, sokat idézett alkotását, a Todo Modot (1976) már éles bírálatok érték minden oldalról. Petri 1982. november 10-én halt meg, 52 éves korában.

 

*

 

Jacques Tati (1908. október 9.–1982. november 5.) a filmművészet történetének egyik legnagyobb alakja. Következő számunkban bővebben méltatjuk életművét.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1983/01 02. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6688