KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
   2008/január
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Bori Erzsébet: Ember Judit (1935–2007)
TARR
• Kovács András Bálint: Körbezárva A londoni férfi
• Várkonyi Benedek: Szép a rút, és rút a szép Beszélgetés A londoni férfiről
RADVÁNYI 100
• Muhi Klára: Összeszedni a szétdobált világot Radványi Géza
• N. N.: Radványi Géza (1907–1986) filmjei
• Muhi Klára: A kételkedés tudománya Bacsó Péter Radványi Gézáról
GAÁL ISTVÁN
• Bikácsy Gergely: A hajnali utas Gaál István városai
• Jancsó Miklós: A Prédikátor könyve
• Gaál István: A birnami erdő Macbeth – Az utolsó kézirat
AMERIKA-PARANOIA
• Barotányi Zoltán: Kumulatív gránátok Hollywood háborúba megy
• Géczi Zoltán: A Keselyű három éve Bourne-trilógia
• Klág Dávid: Kínoz a haza Tortúra a moziban
NEO-NOIR
• Varró Attila: Vezér-gondolat Amerikai gengszter
• Sepsi László: Sötét tornyok Szerepjáték és film noir
ROMÁN ÚJ HULLÁM
• Bori Erzsébet: Eldobott nemzedék 4 hónap, 3 hét és 2 nap
• Dániel Ferenc: A Conducator árnya Román új hullám
FESZTIVÁL
• Baski Sándor: Demokrácia-leckék Verzió
MÉDIA
• Deák Dániel: A világháló Lumière-jei YouTube-sokk
HATÁRSÁV
• Palotai János: A vágy lakhelyei Dalí és a film
MOZIPEST
• Kelecsényi László: A lázadás mozija Art-kino
KÖNYV
• Bajtai András: A halászó ember Hogyan fogjunk nagy halat?
KRITIKA
• Csillag Márton: Kis lépés Egonnak… Egon és Dönci
• Stőhr Lóránt: Könnyű pára Medúzák
• Nevelős Zoltán: Szigorúan ellenőrzött közterek Red Road
LÁTTUK MÉG
• Varró Attila: Kasszandra álma
• Kolozsi László: Szappanopera
• Kovács Gellért: Vágy és vezeklés
• Pápai Zsolt: Kalifornia királya
• Tüske Zsuzsanna: Mesterdetektív
• Vajda Judit: Mindennapi kenyerünk
• Schreiber András: Hideg nyomon
• Klág Dávid: Beowulf – Legendák lovagja
• Vízer Balázs: Golyózápor
DVD
• Ardai Zoltán: Ne nyúlj a fehér nőhöz! A hétköznapi őrület meséi
• Csillag Márton: Shortbus
• Alföldi Nóra: Rosszbarátok
• Pápai Zsolt: A dzsesszénekes

             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Kémek krémje

Kárpáti György

 

Eric és Ramzy Franciaországban milliók kedvencei, nálunk jobbára A pokoli torony balekjai és a Lucky Luke és a Daltonok című vígjátékkísérletekből lehetnek ismerősek. A komikusduó a francia vígjátékkészítés hagyományait igyekszik ápolni esetlen párosukkal, ám próbálkozásaikból olyan felemás eredmények születnek, amely kettősség a zsáner francia példáit az elmúlt másfél évtizedben is jellemezte.

A keresztnevüket márkajegyként használó Eric Judor és Ramzy Bedia ezúttal a hollywoodi kémfilmek és James Bond-alkotások paródiáját igyekezett sosem látott színvonalra helyezni, nem feledve, hogy a franciáknak is voltak szép, s az amerikaiak által utóbb lenyúlt próbálkozásai a műfajban.

Az ismert alapszituációban két töketlen amatőrt – akik persze menő profinak érzik magukat – megbíznak egy olyan üggyel, ami részben egekbe repíti egójukat, másrészt garantálja megbízóik számára a felsülést. Ám ahogy az lenni szokott a szerencsétlenek a véletleneknek és saját tökéletlenségüknek köszönhetően meghiúsítanak mindenféle világuralmi törekvést, majd leszámolnak az összes lehetséges gonosztevővel.

Gérard Pirès rendező – aki húsz év után Luc Besson kedvéért a Taxi rendezői székébe tért vissza a szakmába – vért izzadt a történet fogyaszthatósága kedvéért, ám a szilikon-mellű modellek, a slapstick tréfák és a pirotechnikai stáb tüsténkedése ellenére is csupán megfáradt paródia-paródia kerekedett ki a sületlenségből. Hiányzik az eredetiség, a fanyar humor, mely paródia esetében sem szükségtelen, arra pedig nagyon nehéz filmet felépíteni, hogy az egyik magas, a másik alacsony, s mindketten önmagukat megjátszó síkhülyék.

Ráadásul a magyar alkotás sajátossága, hogy az igen sovány forgatókönyvet – nem először – az eredeti dialógusokban amúgy nem hallható rímekkel igyekeztek szórakoztatóbbá tenni, ami csak fokozza az ember idegenkedését. Igazolt tény, hogy Eric és Ramzy továbbra is csupán szűk hazájukban bizonyulnak prófétának. De legalább az altesti poénoktól megkíméltek minket.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2005/10 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8406