KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
   2008/február
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Schubert Gusztáv: Delbert Mann (1920–2007)
MAGYAR MŰHELY
• Schubert Gusztáv: Kritikus tömeg Szemle előtt
• Muhi Klára: A másik Delta Beszélgetés Mundruczó Kornéllal
• Horeczky Krisztina: Készenlétben Beszélgetés Zsótér Sándorral
TIM BURTON
• Varga Zoltán: Denevérraj a fenyőfából Tim Burton, az animátor
• Strausz László: A londoni borbély Sweeney Todd
HÉT FŐBŰN
• Mátyás Győző: A legyilkolt remény Hét főbűn: Hetedik
• Darab Zsuzsa: Pop, tabu, satöbbi A hét főbűn a televízióban
DOVZSENKO
• Geréb Anna: Gúzsba kötött lírikus A Dovzsenko-rejtély
• Geréb Anna: A kis testvér figyel Dovzsenko-dosszié
MOZIPEST
• Békés Pál: A grund városa A Pál utcai fiúk
FESZTIVÁL
• Baski Sándor: Nyelvében él Anilogue
• Hámori György: Szex, erőszak és humor Beszélgetés Bill Plymptonnal
• Szíjártó Imre: Így jönnek Elsőfilmesek Kelet-Közép-Európában
KRITIKA
• Stőhr Lóránt: Harmadíziglen Kalandorok
• Kolozsi László: Magyar Idol Casting minden
• Csillag Márton: Egér-jaj Macskafogó 2. – A Sátán macskája
• Schreiber András: Gördeszkás generáció Paranoid Park
KÖNYV
• Kelecsényi László: Az eltérített költő Hernádi Gyula és a film
LÁTTUK MÉG
• Ádám Péter: A szkafander és pillangó
• Kolozsi László: Szerelem a kolera idején
• Vajda Judit: Esküvő után
• Harmat György: Papírsárkányok
• Nevelős Zoltán: Charlie Wilson háborúja
• Varró Attila: Ellenséges vágyak
• Kovács Gellért: Michael Clayton
• Klág Dávid: Legenda vagyok
• Géczi Zoltán: A Halál a Ragadozó ellen 2.
DVD
• Nevelős Zoltán: Spagettiwestern-kollekció
• Kovács Marcell: Hideo Gosha filmjei
• Tosoki Gyula: Herkules

             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Alfa és Omega

Sepsi László

Alpha and Omega – amerikai, 2010. Rendezte: Anthony Bell és Ben Gluck. Írta: Chris Dent és Steve Moore. Zene: Chris Bacon. Gyártó: Crest Animation / Lion Gates Entertainment. Forgalmazó: Fórum Hungary. Szinkronizált. 88 perc.

 

Alpha and Omega – amerikai, 2010. Rendezte: Anthony Bell és Ben Gluck. Írta: Chris Dent és Steve Moore. Zene: Chris Bacon. Gyártó: Crest Animation / Lion Gates Entertainment. Forgalmazó: Fórum Hungary. Szinkronizált. 88 perc.

A Dennis Hopper utolsó filmjeként mozikba került Alfa és Omega gyászbeszédként annyit ér, mint a koporsó felett elhebegett rossz vicc, aminek sem az elhunythoz, sem pedig a helyzethez nincs sok köze, csak a végére biggyesztett komor mondat lóg még utána értelmetlenül a levegőben. Előbbi nem az alkotók hibája, de az már sokkal inkább, hogy filmjük eredeti funkcióját sem tölti be, a gyatra animációnak köszönhetően nem látványos, a még gyatrább forgatókönyvnek hála pedig nem szórakoztató mozgóképi termék. A Jasper Nemzeti Parkban elő farkasok szigorú kasztrendszerébe helyezett románc az önmegvalósító állatlúzerek diadalának a Disney-elefántoktól a Dreamworks-pandákon át a Sony-pingvinekig húzódó történetsémáját hasznosítja újra, ám a Crest Animations első produkciója csupán ócska omega a kortárs animáció alfái között, nagyjából annyi túlélési eséllyel bír, akár egy mackótestvérek közé szakadt magyar rókakölyök. Az Alfa és Omega nem csupán technikai szempontból marad bőven a tisztes középszer alatt: színtiszta amatőrizmust sejtető stílustörései, Johnny Depp Alice Csodaországban-beli magánszámát is alulmúló zenés betétei, illetve a legmeghökkentőbb pillanatokban előbukkanó, testnedv-orientált altesti poénjai a friss vér ígérete helyett a falkahajtó korcs szerepére predesztinálják. A készítők – akik mögött külön-külön már olyan méltán elfeledett alkotások állnak, mint a Mackótestvér 2. és a Fedőneve: Pipő 2. – nem is kecsegtetnek a már megszilárdult hierarchia szétbontásával, szexuálisan túlfűtött főhősük végül ugyan megkapja a felsőbbrendű nőstényt, de a kasztrendszer felbontása, ahogy a filmbéli élőhely újrafelosztása is, végül elmarad, meghagyva a komolyabb piaci acsargásokat a Warner által támogatott Animal Logic nácivadász gyöngybaglyainak – így kárhoztatva lapításra és bogyóevésre a farkasok nemes nemzetségét.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2010/11 59-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10355