KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
   2008/március
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
NEOWESTERN
• Greff András: Új s új lovasok Western a XXI. században
• Klág Dávid: Fals bálványok Jesse James-filmek
• Varró Attila: Fakó horizont Elmore Leonard westernjei
• Nevelős Zoltán: Nyugaton a helyzet Ethan Coen–Joel Coen: Nem vénnek való vidék
OZU
• Karátson Gábor: A tengeri angolna íze Ozu esküvői
MAGYAR KRIMI
• Orosdy Dániel: Angyalföldről szeretettel Tűzvonalban
• Hungler Tímea: Krimiben tudós Beszélgetés Gigor Attilával
• Horváth Antal Balázs: A gravitáció ellenében Beszélgetés a Paráról
• Kolozsi László: A betyár és a becsület Beszélgetés Dobray Györggyel
TELEVÍZÓ
• Deák Dániel: Valóságblöff Pókerarc
FESZTIVÁL
• Báron György: Filmek a Selyemúton Bursa
• Szíjártó Imre: Így jönnek Elsőfilmesek Kelet-Közép-Európában 2.
KRITIKA
• Kovács Marcell: Azonosítás Gyilkos ígéretek – Eastern Promises
• Kovács Marcell: A primadonna és a kisded Nyugalom
• Báron György: Cabiria nappalai Majdnem szűz
• Barotányi Zoltán: A rémség és a szörnyeteg Ellenségem ellensége; A terror ügyvédje
• Győrffy Iván: A világbank elektromos szíve A nagy kiárusítás
MOZI
• Schreiber András: Vérző olaj
• Vajda Judit: Hallam Foe
• Győrffy Iván: Az utolsó óra
• Tüske Zsuzsanna: Juno
• Klág Dávid: Cloverfield
• Parádi Orsolya: Egy bébiszitter naplója
• Alföldi Nóra: A napkirálynő
• Kovács Gellért: A Spiderwick krónikák
• Forgács Nóra Kinga: Mindenképpen talán
• Varró Attila: Rambo 4.
DVD
• Csillag Márton: Balaton retró
• Klág Dávid: Hatalmas szív
• Szalóky Bálint: Nappali őrség
• Pápai Zsolt: Az alvilág királya

             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Felhők felett

Árva Márton

Post tenebras lux – mexikói, 2011. Rendezte és írta: Carlos Reygadas. Kép: Alexis Zabe. Szereplők: Adolfo Jimenez Castro (Juan), Nathalia Acevedo (Natalia), Willebaldo Torres (El Siete), Gyártó: No Dream Cinema. Forgalmazó: Cirko Film Kft. Feliratos. 115 perc.

A mexikói Carlos Reygadas első három nagyjátékfilmjével fél évtized alatt bebetonozta helyét a nemzetközi fesztiválok elitművészeinek körében. Díjakkal szegélyezett útja során kialakította félreismerhetetlen, a narratív elemek helyett a természet és az élőlények megfigyeléséből kiinduló, erős atmoszférájú, elnyújtott életképekre támaszkodó szerzői fogalmazásmódját. Meditatív időélményt kiváltó munkáiban az ábrázolt miliő földhözragadtságát magasztos líraiságba emeli, az esendő figurák botlásai mögött pedig nagyszabású spirituális próbatételeket sejtet.

Reygadas negyedik filmje, amivel munkásságának második fél évtizede zárul, másfajta hozzáállást sugall. Noha a korábbi tételekhez hasonlóan itt is kirajzolódik egy minimális narratíva (legtöbbször egy jómódú kétgyermekes család hétköznapjainak epizódjait látjuk, melyek közé egy ponton egy betörés és egy végzetes lövöldözés ékelődik be), mégis a film túlnyomó többségét kitevő jelenetek beilleszthetetlenek egy ok-okozati sorba, és sokkal inkább engedelmeskednek egy tisztán fogalmi vagy élményszinten szerveződő kísérleti megközelítésnek. A mexikói táj expresszív képei nyugvópontként választják el a történet stációit, ami az angol futballedzéstől a francia szexklubon át egy animált ördög feltűnéséig vezet, miközben feltárul a Tolsztojtól Pókemberig, majd Hegeltől a Rózsaszín párducig ívelő, a szubjektív asszociáción kívüli magyarázatot nem feltételező kulturális utalásrendszer. A szerző a vizuális stilizációt (a szinte végig jelen lévő torzító optikát, az alsó gépállást és a ma szokatlan képarányt) és a szöveges leírást (a haldokló apa monológját) is bevetve képez le egy különleges mentális struktúrát, amivel tulajdonképpen a szubjektív érzékelés folyamatába nyújt betekintést. A Felhők felett Reygadas legszemélyesebb munkája, mindenekelőtt jelenetekbe sűrített élményleltár és nosztalgikus rácsodálkozás az emberi létezésre. Így tartalmi és formai tekintetben is sokat örököl a művész korábbi darabjaiból, de az ismert megoldásokat még radikálisabbá téve építi tovább az életművet.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2013/03 55-55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11376