KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
   2008/április
KRÓNIKA
• N. N.: Urbán Mária (1954–2008)
• N. N.: A 39. Magyar Filmszemle díjai
FILMSZEMLE UTÁN
• Schubert Gusztáv: Öt nehéz darab Játékfilmek
• Pápai Zsolt: Szex, hazugság, DV Kísérleti és kisjátékfilmek
• Muhi Klára: Valóságteszt Dokumentumfilmek
• Stőhr Lóránt: Jobb közép Beszélgetés Kende Jánossal
OLASZ '68
• Bikácsy Gergely: Utópiák ellenfényben Az olasz ’68 titkai
• Barotányi Zoltán: Brigádnapló Filmek az Aldo Moro-ügyről
KOREA
• Teszár Dávid: Az elfeledett háború Korea: Észak Dél ellen
• Géczi Zoltán: Végefőcím nélkül Hollywood és Korea
• Strausz László: A nagy fehér főnök Amerikai Cézár
TIM BURTON
• Orosdy Dániel: A dilettánsok fejedelme Ed Wood
KÖNYV
• Harmat György: A zárkózott ember tangója Al Pacino
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Örülj, hogy él Életek éneke
• Harmat Eszter: Egy közeli galaxisban Lassú tükör
• Mátyás Győző: Poénvadászat Pánik
• Csillag Márton: Ezüst középszer 9 és 1/2 randi
MOZI
• Nevelős Zoltán: Út a vadonba
• Vajda Judit: A másik oldalon
• Schreiber András: Elah völgyében
• Kolozsi László: Két nap Párizsban
• Baski Sándor: Nyolc tanú
• Fekete Tamás: Az éj királyai
• Tüske Zsuzsanna: Bakancslista
• Varró Attila: A szem
• Kárpáti György: Bolondok aranya
DVD
• Pápai Zsolt: Áldozathozatal
• Klág Dávid: Az élőhalottak visszatérnek
• Kovács Marcell: Végtelen éjszaka
• Tosoki Gyula: Boszorkányt vettem feleségül

             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

1408

Tüske Zsuzsanna

1408 – amerikai, 2007. Rendezte: Mikael Hafström. Írta: Stephen King novellájából Matt Greenberg és Scott Alexander. Kép: Benoît Delhomme. Zene: Gabriel Yared. Szereplők: John Cusack (Enslin), Samuel L. Jackson (Oin), Mary McCormack (Lily). Gyártó: Dimension Films. Forgalmazó: Budapest Film. Feliratos. 94 perc.

 

Ismét újabb darabbal gazdagodott az a homogén, mégis ezerarcú adaptációs szövet, melyet Stephen King műveinek filmváltozatai alkotnak. Az 1408 című novella (Minden haláli) megfilmesítését ezúttal a messzi északról érkezett Mikael Hafströmre bízták, aki jelesre vizsgázik az elmúlt ötven év horror-, illetve thrillerklasszikusainak ismeretéből, és filmjével idézetekben bővelkedő, posztmodern enciklopédiát hoz létre, ahogy azt gyakran maga King is teszi (lásd A ragyogás példáját).

A kamarahorror főhőse Mike Enslin, nagy adag szkepticizmussal felvértezett író, aki szakmányban gyártja a legkülönbözőbb rémtörténetek helyszíneiről szóló, leleplező könyveket. Egy nap ismeretlen eredetű meghívást kap New Yorkba, a Dolphin Hotelba, melynek 1408-as szobája és a körülötte keringő titokzatos rémlegendák igazi csemegének ígérkeznek egy új könyvhöz. Az egyetlen akadályt a szálloda igazgatója jelenti, aki óva inti az írót, hogy beköltözzön a szobába, Enslin fölényessége és cinizmusa azonban átgyalogol minden tiltáson: belép az 1408-asba, és hamarosan kezdetét veszi életének legborzalmasabb egy órája, melyben kénytelen lesz saját lidérceivel is szembenézni.

Hafström, amellett, hogy megteremti A ragyogás egyfajta leképezését és átveszi belőle a személyes, kingi démont, az alkoholizmust, formanyelvileg a Kubrick-féle klasszikus filmverzióra reflektál, sőt megőrzi az értelmezési lehetőségek nyitottságát is. Emellett megidézi a Tortúra epilógusát, él a hitchcocki fahrt/zoommal, a kamarajelleg és néhány motívum átvétele révén pedig Polanski paranoia-filmjeit (A bérlő, Iszonyat) is forrásként használja. Az 1408 mindenképp figyelemreméltó darabja a King-adaptációk sorának, érdekessége és expresszivitása részben abban rejlik, hogy a filmidő szinte lefedi a valósat, így az azonosulási élmény még erőteljesebbé válik – sem a főhősnek, sem a nézőnek nem ad feloldozást a módszeres könyörtelenséggel adagolt, jéghideg pszichoterror alól.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2007/11 58-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9182