KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
   2008/május
AMERIKA '68
• Vágvölgyi B. András: Hosszú, forró évtized Amerika '68
• Pápai Zsolt: Az ideológia vége A hollywoodi film és az ellenkultúra
• Takács Ferenc: Mailer, halál, Amerika Norman Mailer, a lázadó
• Barna Imre: Honvágy-blues Ott sem vagyok
• Barotányi Zoltán: A gitár marad Protest-zene
ROBBE-GRILLET
• Janisch Attila: Útvesztő objektív megvilágításban Alain Robbe-Grillet
• N. N.: Alain Robbe-Grillet filmjei
LENGYEL HISTÓRIÁK
• Kovács István: Lengyel Antigonék Katyń
• Pályi András: Éjszakai vonaton Jerzy Kawalerowicz
FESZTIVÁL
• Schreiber András: Egy pikoló homályos Berlin
FILMEMLÉKEZET
• Orosz István: Gyermekrajzok tükrében Macskássy Katalin (1942–2008)
TELEVÍZÓ
• Darab Zsuzsa: Virtuális szomszédaink Magyar szappan
• Soós Tamás: Családi köd Bekamerázott famíliák
KRITIKA
• Gorácz Anikó: Nem gyereknek való vidék Másik bolygó
• Stőhr Lóránt: Kalandra fel! Bahrtalo!
• Vajda Judit: Túl sok szó Eszter hagyatéka
• Csillag Márton: Falusi naturizmus Bakkermann
MOZI
• Baski Sándor: Pénzhamisítók
• Tüske Zsuzsanna: Irina Palm
• Vajda Judit: Testvérem egyedüli gyerek
• Ádám Péter: Angel
• Kárpáti György: Las Vegas ostroma
• Donáth Mirjam: Paris
• Csillag Márton: Charlie Bartlett
• Klág Dávid: Vértestvérek
• Harmat Eszter: Rövid, de kemény
DVD
• Varga Zoltán: Nővérek
• Teszár Dávid: Appleseed – A jövő harcosai
• Kovács Marcell: Érzelmek tengerében
• Pápai Zsolt: Airport

             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

France Noir

A pokol bugyraiban

Ádám Péter

Clouzot 1964-es befejezetlen filmje.

15 órányi muszter, mindössze ennyi maradt Henri-Georges Clouzot 1964-ben elkezdett, de félbehagyott művéből, A Pokolból. A torzóban maradt filmből néhány töredéket két évvel ezelőtt már bemutattak a Louvre auditóriumában. Serge Bromberg, a sikeren felbuzdulva, nemrég dokumentumfilmet forgatott e legendás kudarc történetéről, és a filmben a L’Enfer néhány elkészült jelenetét is felhasználta.

Clouzot mély alkotói és érzelmi válságba került a hatvanas évek elején. Elveszti feleségét, aki több filmjében is játszott, és hirtelen úgy érzi, mintha kikopott volna a filmszakmából. Az Új Hullám fiataljainak megjelenése, de főleg az 1963-as Nyolc és fél után úgy érzi, bizonyítania kell.

Clouzot fiatal házaspárról és az újdonsült férj féltékenységi rohamairól szeretne filmet csinálni (a témába nyilván feleségével való kapcsolatának emléke is belejátszott). A rendezőnek akkora a tekintélye, hogy szabad kezet kap a Columbiától. Clouzot ezúttal nem is annyira a dialógusra, mint inkább a vakmerő formai kísérletekre helyezi a hangsúlyt. A két főszerepre Romy Schneidert és Serge Reggianit szerződteti.

A forgatás 1964. júliusában indul, a Cantal megyei Garabit viadukt lábánál. 150 világosító és három stáb várja a rendező utasításait. De valahogy semmi sem úgy történik, ahogyan Clouzot elképzelte. Ráadásul a színészekkel is megromlik a kapcsolata (Reggiani ott is hagyja a forgatást, és kórházba vonul); helyette Clouzot Trintignant-ra gondol, de mire a színész beletanulna a szerepébe, őt is leteríti egy szívroham. Ez a művészi vízió Clouzot perfekcionizmusának nyomása alatt nem is végződhetett másként, mint rémálomban.

Bromberg három forrásból rekonstruálja a kudarcba fulladt vállalkozás történetét. Meginterjúvolja az operatőrt, az asszisztenst és a még életben levő színészeket, felolvastat néhány töredéket a forgatókönyvből, és végül bemutat néhány töredéket a muszterből. Amelyen főleg Romy Schneidert látni, hol kívánatosan, hol ijesztően, hol megadóan, hol zsarnokként, mintha az öregedő rendező minden szorongását és erotikus fantáziáját rávetítené a fiatal színésznőre.

Előfordul, és nem is olyan ritkán, hogy egy bukás fénycsóvája még a siker tündöklését is elhomályosítja. Clouzot torzóban maradt filmje megmaradt rendezői álomnak, de erről az álomról, hála Serge Bomberg dokumentumfilmjének, most már elég sokat tudunk.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2010/01 25-25. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10036