KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
   2008/július
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Pápai Zsolt: Sidney Pollack (1934–2008)
SZUPERHŐSÖK
• Varró Attila: Finom vonal, tiszta vonal Szuperhősök reneszánsza
• Zsubori Anna: Mi lenne, ha mindenki szuper lenne? A hősök evolúciója
• Géczi Zoltán: Maszk mögött az embert A szupermen-biznisz
• Baski Sándor: Civilek a pályán Hősök
REÁLFANTASZTIKUM
• Schubert Gusztáv: Űrreál Arthur C. Clarke kozmosza
• Schreiber András: A mi kis univerzumunk Magyar sci-fi
MAGYAR MŰHELY
• Forgách András: Sötét angyal Kerekasztal-beszélgetés Bódy Gáborról – 2. rész
• Radics Viktória: Az idő puszta misztikuma Von Höfler vagyok
KEN RUSSELL
• Varga Zoltán: A gyönyör összeesküvője Ken Russell műfaji provokációi
TELEVÍZÓ
• Deák Dániel: Geller a kanálban A kiválasztott
TITANIC
• Vágvölgyi B. András: Elátkozott veteránok Titanic: Amerika felfedezése
• Klág Dávid: És a gyerekek játszanak tovább Titanic: Tajtékos napok
MEDIAWAVE
• Körösi Zoltán: Szúnyogok és űrmalacok Mediawave
KRITIKA
• Vajda Judit: Meditációs gyakorlat A nagy csend
• Stőhr Lóránt: Kötött oldás Blueberry Nights
• Nevelős Zoltán: Apáról fiúra Indiana Jones és a kristálykoponya királysága
MOZI
• Teszár Dávid: Perfect Blue
• Hungler Tímea: Szex és New York
• Vajda Judit: Guca!
• Kolozsi László: Szerelem másképp
• Fekete Tamás: A hihetetlen Hulk
• Schreiber András: Narnia krónikája – Caspian herceg
• Tüske Zsuzsanna: A banki meló
• Parádi Orsolya: Baby Mama
• Varró Attila: Kung Fu Panda
DVD
• Pápai Zsolt: Mielőtt az ördög rád talál
• Kovács Marcell: A gazdatest
• Alföldi Nóra: Fido – Hasznos a zombi a háznál
• Klág Dávid: Festeni gyerekjáték

             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Alfa és Omega

Sepsi László

Alpha and Omega – amerikai, 2010. Rendezte: Anthony Bell és Ben Gluck. Írta: Chris Dent és Steve Moore. Zene: Chris Bacon. Gyártó: Crest Animation / Lion Gates Entertainment. Forgalmazó: Fórum Hungary. Szinkronizált. 88 perc.

 

Alpha and Omega – amerikai, 2010. Rendezte: Anthony Bell és Ben Gluck. Írta: Chris Dent és Steve Moore. Zene: Chris Bacon. Gyártó: Crest Animation / Lion Gates Entertainment. Forgalmazó: Fórum Hungary. Szinkronizált. 88 perc.

A Dennis Hopper utolsó filmjeként mozikba került Alfa és Omega gyászbeszédként annyit ér, mint a koporsó felett elhebegett rossz vicc, aminek sem az elhunythoz, sem pedig a helyzethez nincs sok köze, csak a végére biggyesztett komor mondat lóg még utána értelmetlenül a levegőben. Előbbi nem az alkotók hibája, de az már sokkal inkább, hogy filmjük eredeti funkcióját sem tölti be, a gyatra animációnak köszönhetően nem látványos, a még gyatrább forgatókönyvnek hála pedig nem szórakoztató mozgóképi termék. A Jasper Nemzeti Parkban elő farkasok szigorú kasztrendszerébe helyezett románc az önmegvalósító állatlúzerek diadalának a Disney-elefántoktól a Dreamworks-pandákon át a Sony-pingvinekig húzódó történetsémáját hasznosítja újra, ám a Crest Animations első produkciója csupán ócska omega a kortárs animáció alfái között, nagyjából annyi túlélési eséllyel bír, akár egy mackótestvérek közé szakadt magyar rókakölyök. Az Alfa és Omega nem csupán technikai szempontból marad bőven a tisztes középszer alatt: színtiszta amatőrizmust sejtető stílustörései, Johnny Depp Alice Csodaországban-beli magánszámát is alulmúló zenés betétei, illetve a legmeghökkentőbb pillanatokban előbukkanó, testnedv-orientált altesti poénjai a friss vér ígérete helyett a falkahajtó korcs szerepére predesztinálják. A készítők – akik mögött külön-külön már olyan méltán elfeledett alkotások állnak, mint a Mackótestvér 2. és a Fedőneve: Pipő 2. – nem is kecsegtetnek a már megszilárdult hierarchia szétbontásával, szexuálisan túlfűtött főhősük végül ugyan megkapja a felsőbbrendű nőstényt, de a kasztrendszer felbontása, ahogy a filmbéli élőhely újrafelosztása is, végül elmarad, meghagyva a komolyabb piaci acsargásokat a Warner által támogatott Animal Logic nácivadász gyöngybaglyainak – így kárhoztatva lapításra és bogyóevésre a farkasok nemes nemzetségét.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2010/11 59-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10355