KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
   2008/július
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Pápai Zsolt: Sidney Pollack (1934–2008)
SZUPERHŐSÖK
• Varró Attila: Finom vonal, tiszta vonal Szuperhősök reneszánsza
• Zsubori Anna: Mi lenne, ha mindenki szuper lenne? A hősök evolúciója
• Géczi Zoltán: Maszk mögött az embert A szupermen-biznisz
• Baski Sándor: Civilek a pályán Hősök
REÁLFANTASZTIKUM
• Schubert Gusztáv: Űrreál Arthur C. Clarke kozmosza
• Schreiber András: A mi kis univerzumunk Magyar sci-fi
MAGYAR MŰHELY
• Forgách András: Sötét angyal Kerekasztal-beszélgetés Bódy Gáborról – 2. rész
• Radics Viktória: Az idő puszta misztikuma Von Höfler vagyok
KEN RUSSELL
• Varga Zoltán: A gyönyör összeesküvője Ken Russell műfaji provokációi
TELEVÍZÓ
• Deák Dániel: Geller a kanálban A kiválasztott
TITANIC
• Vágvölgyi B. András: Elátkozott veteránok Titanic: Amerika felfedezése
• Klág Dávid: És a gyerekek játszanak tovább Titanic: Tajtékos napok
MEDIAWAVE
• Körösi Zoltán: Szúnyogok és űrmalacok Mediawave
KRITIKA
• Vajda Judit: Meditációs gyakorlat A nagy csend
• Stőhr Lóránt: Kötött oldás Blueberry Nights
• Nevelős Zoltán: Apáról fiúra Indiana Jones és a kristálykoponya királysága
MOZI
• Teszár Dávid: Perfect Blue
• Hungler Tímea: Szex és New York
• Vajda Judit: Guca!
• Kolozsi László: Szerelem másképp
• Fekete Tamás: A hihetetlen Hulk
• Schreiber András: Narnia krónikája – Caspian herceg
• Tüske Zsuzsanna: A banki meló
• Parádi Orsolya: Baby Mama
• Varró Attila: Kung Fu Panda
DVD
• Pápai Zsolt: Mielőtt az ördög rád talál
• Kovács Marcell: A gazdatest
• Alföldi Nóra: Fido – Hasznos a zombi a háznál
• Klág Dávid: Festeni gyerekjáték

             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Körök

Sepsi László

Rings – amerikai, 2017. Rendezte: F. Javier Guiterrez. Írta: David Loucka és Jacob Aaron Estes. Kép: Sharone Meir. Zene: Matthew Margeson. Szereplők: Matilda Lutz (Julia), Alex Roe (Holt), Johnny Galecki (Gabriel), Vincent D’Onofrio (Burke). Gyártó: Vertigo Entertainment / BenderSpink. Forgalmazó: UIP-Duna Film. Feliratos. 102 perc.

 

Ha más erénye nehezen is lelhető fel F. Javier Gutiérrez filmjének, a cím többes száma valóban találó: a Ringu amerikai verziójának második folytatása ugyanis tényleg két film. Az első fele-harmada pikáns ellentmondással abba a tinihorror-paradigmába próbálja beilleszteni az elátkozott videókazetta városi legendáját, amellyel szemben Gore Verbinski filmje 2002-ben alternatívát jelentett. Már a nyitány lezuhanó repülője a Végső állomás-sorozatot idézi, majd az alkalmi szexek után egymást Samara videójával mintegy körbefertőző egyetemi kutatócsoport velős tanmeséje láttán Jan Harold Brunvand is elismerően csettintene.

De mielőtt a nippon importszellem a kicsapongó elsőévesek – és nem kevésbé promiszkuus professzoruk – mumusává válhatna, a Körök elhagyja a Valami követ, a Halálos tézis és az ókonzervatív slasherek összekutyulásából álló receptet, és jellegtelen hőseit vidékre utaztatva inkább a titkokkal terhelt kisváros gótikus meséjébe fog. Az érdektelenségben fúló nyomozás a kabócainvázióval sújtott településen ugyan Samara mitológiáját volna hivatott bővíteni, de eközben lemond a szellemlány és a technológia viszonyának érdemi újragondolásáról, ami a sorozat folytatásának talán egyetlen igazán izgalmas vonása lehetne. Bár a széria emblematikus horror-rövidfilmjének digitalizálása – majd a fájlban fellelt újabb kisfilm – ebbe az irányba mutatnak, az egyetemi campus közegének elhagyásával a képrögzítés kísértetiességének vagy a régi és új terjesztési stratégiák motívuma éppúgy háttérbe szorul, mint a Samara mítoszának alapját adó vizuális fertőzés-fertőződés egyedi logikája. Mire a Vaksötét előtti kényszeres tisztelgések után a cselekmény egy slusszpoén erejéig visszatér az expozícióban kijelölt csapásra, már bőven késő: a Körök úgy fakul semmitmondó fehér zajjá, mint egy 9Gagen reposztolt tavalyi mém.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2017/03 55-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13130