KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
   2008/július
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Pápai Zsolt: Sidney Pollack (1934–2008)
SZUPERHŐSÖK
• Varró Attila: Finom vonal, tiszta vonal Szuperhősök reneszánsza
• Zsubori Anna: Mi lenne, ha mindenki szuper lenne? A hősök evolúciója
• Géczi Zoltán: Maszk mögött az embert A szupermen-biznisz
• Baski Sándor: Civilek a pályán Hősök
REÁLFANTASZTIKUM
• Schubert Gusztáv: Űrreál Arthur C. Clarke kozmosza
• Schreiber András: A mi kis univerzumunk Magyar sci-fi
MAGYAR MŰHELY
• Forgách András: Sötét angyal Kerekasztal-beszélgetés Bódy Gáborról – 2. rész
• Radics Viktória: Az idő puszta misztikuma Von Höfler vagyok
KEN RUSSELL
• Varga Zoltán: A gyönyör összeesküvője Ken Russell műfaji provokációi
TELEVÍZÓ
• Deák Dániel: Geller a kanálban A kiválasztott
TITANIC
• Vágvölgyi B. András: Elátkozott veteránok Titanic: Amerika felfedezése
• Klág Dávid: És a gyerekek játszanak tovább Titanic: Tajtékos napok
MEDIAWAVE
• Körösi Zoltán: Szúnyogok és űrmalacok Mediawave
KRITIKA
• Vajda Judit: Meditációs gyakorlat A nagy csend
• Stőhr Lóránt: Kötött oldás Blueberry Nights
• Nevelős Zoltán: Apáról fiúra Indiana Jones és a kristálykoponya királysága
MOZI
• Teszár Dávid: Perfect Blue
• Hungler Tímea: Szex és New York
• Vajda Judit: Guca!
• Kolozsi László: Szerelem másképp
• Fekete Tamás: A hihetetlen Hulk
• Schreiber András: Narnia krónikája – Caspian herceg
• Tüske Zsuzsanna: A banki meló
• Parádi Orsolya: Baby Mama
• Varró Attila: Kung Fu Panda
DVD
• Pápai Zsolt: Mielőtt az ördög rád talál
• Kovács Marcell: A gazdatest
• Alföldi Nóra: Fido – Hasznos a zombi a háznál
• Klág Dávid: Festeni gyerekjáték

             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Hart háborúja

Herpai Gergely

 

A katonai büntető vagy fogolytáboros témában a legnagyobb etalon Sidney Lumet Dombja, úgyhogy nagyon nehéz dolga van annak a rendezőnek, aki a szokásos motívumok feszegetésével próbálkozik (az őrök embertelensége, a foglyok lázadozása, a bátor tiszt szervezkedése és így tovább). Így merült hamar a feledés homályába a Magyarországon végül is nem forgalmazott, Robert Redford főszereplésével készült, kicsit klisészagú Utolsó erőd is. Talán ezt szerette volna elkerülni Gregory Hoblit a Hart háborújával: most a megszokottnál kevésbé leegyszerűsített konfliktusokkal és érdekesebb karakterekkel találkozunk. (Igaz, egy John Katzenbach regény feldolgozásáról van szó…)

A második világháborúban játszódó film főszereplője, Hart őrnagy (Colin Farrel) egy meghasonlott fiatal tiszt, akit gyötör a lelkiismeret, mert kínzás hatására fontos adatokat árult el az ellenségnek. A katonai fogolytáborba kerülve eleinte nehezen tud beilleszkedni, amelyben az is közrejátszik, hogy a rabok vezetője, a hősiesnek tartott McNamara ezredes (Bruce Willis) megneszeli az árulást, és Hartot a közlegények közé szállásoltatja el. De hamarosan kiderül, hogy Hartnak nincs is igazán miért szégyenkeznie: a nagy bajtársiasságot színlelő amerikai foglyok között csúnya faji villongások ütik fel a fejüket, amikor színes bőrű tisztek kerülnek Hart mellé. Innentől már egyre furcsábban alakulnak az események. A fiatal őrnagy egy, a táborban elkövetett gyilkosság kapcsán folytatott perben – kénytelen kelletlen – a védő szerepét vállalja el, s így akarata ellenére komoly konfliktusba keveredik az egyre kevésbé szimpatikus McNamarával, az eleinte embertelennek és cinikusnak tűnő német lágerparancsnok viszont valamiért segíti Hartot.

Sajnos az érdekes szituáció felállta után a film második felétől minden visszakerül a szokásos, kicsit amerikai ízű, helyenként kiszámítható és patetikus kerékvágásba. Az egész filmet talán a nem mindennapi körülmények között zajló per menti meg, amelyben foglyok és fogva tartottak egyaránt részt vesznek.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2002/05 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2559