KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
   2008/július
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Pápai Zsolt: Sidney Pollack (1934–2008)
SZUPERHŐSÖK
• Varró Attila: Finom vonal, tiszta vonal Szuperhősök reneszánsza
• Zsubori Anna: Mi lenne, ha mindenki szuper lenne? A hősök evolúciója
• Géczi Zoltán: Maszk mögött az embert A szupermen-biznisz
• Baski Sándor: Civilek a pályán Hősök
REÁLFANTASZTIKUM
• Schubert Gusztáv: Űrreál Arthur C. Clarke kozmosza
• Schreiber András: A mi kis univerzumunk Magyar sci-fi
MAGYAR MŰHELY
• Forgách András: Sötét angyal Kerekasztal-beszélgetés Bódy Gáborról – 2. rész
• Radics Viktória: Az idő puszta misztikuma Von Höfler vagyok
KEN RUSSELL
• Varga Zoltán: A gyönyör összeesküvője Ken Russell műfaji provokációi
TELEVÍZÓ
• Deák Dániel: Geller a kanálban A kiválasztott
TITANIC
• Vágvölgyi B. András: Elátkozott veteránok Titanic: Amerika felfedezése
• Klág Dávid: És a gyerekek játszanak tovább Titanic: Tajtékos napok
MEDIAWAVE
• Körösi Zoltán: Szúnyogok és űrmalacok Mediawave
KRITIKA
• Vajda Judit: Meditációs gyakorlat A nagy csend
• Stőhr Lóránt: Kötött oldás Blueberry Nights
• Nevelős Zoltán: Apáról fiúra Indiana Jones és a kristálykoponya királysága
MOZI
• Teszár Dávid: Perfect Blue
• Hungler Tímea: Szex és New York
• Vajda Judit: Guca!
• Kolozsi László: Szerelem másképp
• Fekete Tamás: A hihetetlen Hulk
• Schreiber András: Narnia krónikája – Caspian herceg
• Tüske Zsuzsanna: A banki meló
• Parádi Orsolya: Baby Mama
• Varró Attila: Kung Fu Panda
DVD
• Pápai Zsolt: Mielőtt az ördög rád talál
• Kovács Marcell: A gazdatest
• Alföldi Nóra: Fido – Hasznos a zombi a háznál
• Klág Dávid: Festeni gyerekjáték

             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Pánikfalva

Alföldi Nóra

Panique au village­luxemburgi-belga-francia, 2009. Rendezte és írta: Stephane Aubier és Vincent Patar. Zene: Dionysos és French Cowboy. Gyártó: Beast Production / Gébéka Films / La Parti Productions / Made in PM / Mélusine. Forgalmazó: Szuez Film. Feliratos. 76 perc.

 

Mielőtt a Hasbro (és a Mattel) elárasztotta volna az európai piacokat a szupermenő Transformers és G. I. Joe játékaival, az óhazában a gyermekek többek közt ólomkatonákra hajazó, csak éppen olcsó műanyagból készült indián, cowboy, ló és egyéb házkörüli állatok formáját felvevő mütyürökkel vívták a homokozóban a sivatagi csatáikat, öltek lencsibabát, vagy dúlták fel a hosszadalmasan épült legóvárosokat. A talpas kis figurákat még az emésztőrendszer sem kezdte ki, nagyobb strapa esetén is csak pár kiálló alkatrészük tört le vagy görbült el, minden más játékkal kompatibilisek voltak, ráadásul méregdrága amerikai vetélytársaikkal ellentétben nem járult hozzájuk semmilyen kiegészítő mítosz, a gyermeki fantáziában így tetszés szerint absztrahálódhattak szerepköreik.

2003-ban két belga animátor, Vincent Patar és Stéphane Aubier húsz darab ötperces epizódba foglalta a figurákkal kapcsolatos agymenéseit, majd a sorozat kultstátuszra emelkedése után az alkotók idén egy 70 perces filmet is kerekítettek herélt-hangú, turbó-sebességgel affektáló főhőseik köré. Ló, Indián és Cowboy története Ló katasztrófába fulladó szülinapi zsúrjától indul, majd egy dinamikus tempóban elmesélt, robotpingvint, őrült tudósokat, alamuszi búvármanókat felvonultató, a végső káoszt sertés-bombákkal megspékelő anarchikus kalandfilmbe torkollik. Az archaikus stop-motion technikával megmozgatott – néhol gyurmából megformált – figurákon világosan látszódik minden manipuláció, a szakadt és ósdi trükkök, sematikus tájábrázolások, lehasznált babaházak sajátságos punk-hangulatot szülnek, tovább fokozva a koncepció zseniális abszurditását. Vitathatatlan, hogy a Pánikfalva kultgyanús darab, főleg azok számára, akiknek nem különösebben zavarba ejtő feladat előcsalni magukból pubertáskort megelőző énjüket; a Pán Péter-generációnak ez minden bizonnyal nem lesz akadály.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2009/10 56-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9897