KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
   2008/augusztus
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Pintér Judit: Dino Risi (1916–2008)
CSEH '68
• Bikácsy Gergely: Gyöngyök a mélyben Prágai tavasz
• Dániel Ferenc: Fülledt napok Cseh-magyar ’68-ban
CANNES
• Létay Vera: Szép, új világdokumentum Cannes
MARS-MISSZIÓ
• Hirsch Tibor: Sóhajok bolygója Földi Mars-utazás – 1. rész
KEN RUSSELL
• Baski Sándor: A bálványromboló tisztelet Ken Russell művészportréi
POLANSKI
• Mátyás Péter: A trubadúr halála Roman Polanski: Zsákutca
• Ardai Zoltán: Vissza a gardróbhoz Polanski démonai
MAGYAR MŰHELY
• Muhi Klára: Másik Magyarország Beszélgetés Mészáros Mártával és Pataki Évával
• Gorácz Anikó: Ijesztő diagnózis Art-mozik helyzete
TELEVÍZÓ
• Liska János: Többismeretlenes egyenlet MTV – közpénzek
FESZTIVÁL
• Báron György: A köztes tér Isztambul
• Gorácz Anikó: A félhold árnyékában Harmadik világ
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Trabant Turbo Az ígéret szép szó
MOZI
• Donáth Mirjam: Mrs. Ratcliffe forradalma
• Kovács Marcell: Az esemény
• Varró Attila: Mély harapás
• Tüske Zsuzsanna: Mamma Mia
• Vajda Judit: Árnyékok
• Parádi Orsolya: Csak egy csók
• Klág Dávid: Hancock
• Alföldi Nóra: Ne szórakozz Zohannal
• Csillag Márton: Wall-E
DVD
• Kovács Marcell: Utazás Darjeelingbe
• Vajdovich Györgyi: Krrish
• Vincze Teréz: Veronika kettős élete
• Pápai Zsolt: Az asszony az asszony / Alphaville

             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Batman: A sötét lovag visszatér 1–2.

Sepsi László

The Dark Knight Returns – amerikai rajzfilm, 2012–2013. Rendezte: Jay Oliva. Forgalmazó: ProVideo. 73+73 perc.

A DC Comics rajzfilmjei az elmúlt húsz évben – élen Bruce Timm díjakkal megszórt animációs sorozatával – szembetűnő presztízsre tettek szert, sikerüket a 2007-ben útjára indított DC Universe Animated Original Movies csak videóra készült képregény-feldolgozásai koronázták meg. A főképp az egyes címek kiemelkedő (Justice League: Doom) vagy egyenesen klasszikus (Superman: Doomsday) sztorikból szemezgető, 60–70 perces produkciók között – így túl egy tucat tételen – egyre bátrabb vállalásokat találunk: 2011-ben elkészült a Batman: A kezdet kezdete, amely hűségesen követte Frank Miller és David Mazzucchelli képregény-alapvetését (Batman: Az első év), A sötét lovag visszatérrel pedig a készítők még súlyosabb forrásművet választottak. A szintén Miller által jegyzett Batman: The Dark Knight Returns először 1986-ban megjelent graphic novelje a Batman-mitológia egy alternatív végpontjával játszik, melynek disztópikus kulisszái közt az idős Bruce Wayne újra magára ölti a denevérjelmezt, ám reaktiválása a vártnál is nagyobb hullámokat ver Gotham alvilágában. A nyolcvanas évek második felében megjelent komor és brutális Batman-interpretációk (A gyilkos tréfa, Arkham elmegyógyintézet) közé illeszkedő történetet a rajzfilmverzió készítői szerencsére nem próbálták megszelídíteni. A Miller képregényét szinte kockáról kockára lekövető kétrészes adaptáció merészen megtartja a sztori fatalista hangvételét, nem enyhít a számottevő erőszakmennyiségen, mi több, az eredeti ma már kevésbé aktuális direkt politikai áthallásait is felidézi. A feldolgozás inkább a külcsín tekintetében bír jelentős hátrányokkal: a korábbi epizódok egyenstílusában prezentált A sötét lovag visszatér bár képes átörökíteni a forrásmű atmoszféráját, hiányzik belőle az a vizuális többlet, amit az eredetiben Frank Miller egyedi stílusa és kompozíciói biztosítottak, ezt pedig a rajzfilm apokaliptikus záró-harmadának viszonylagos erőtlensége még szembetűnőbbé teszi. De a duplafilm legnagyobb hátulütőjét mégis túlzott adaptációs hűsége jelenti: mivel A sötét lovag visszatér sokkal inkább illusztrálja, mintsem interpretálja a forrásművet, az olvasmányélmény felelevenítésén túl kevés újdonsággal szolgál a képregény ismerőinek – így inkább azoknak ajánlható, akik a részben Miller ihlette Nolan-trilógia után vágynak valami hasonlóra, statikus képregénypanelek helyett szigorúan mozgóképen.

Extrák: Előzetesek. A két film két külön kiadvány.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2013/03 62-63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11357