KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
   2008/augusztus
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Pintér Judit: Dino Risi (1916–2008)
CSEH '68
• Bikácsy Gergely: Gyöngyök a mélyben Prágai tavasz
• Dániel Ferenc: Fülledt napok Cseh-magyar ’68-ban
CANNES
• Létay Vera: Szép, új világdokumentum Cannes
MARS-MISSZIÓ
• Hirsch Tibor: Sóhajok bolygója Földi Mars-utazás – 1. rész
KEN RUSSELL
• Baski Sándor: A bálványromboló tisztelet Ken Russell művészportréi
POLANSKI
• Mátyás Péter: A trubadúr halála Roman Polanski: Zsákutca
• Ardai Zoltán: Vissza a gardróbhoz Polanski démonai
MAGYAR MŰHELY
• Muhi Klára: Másik Magyarország Beszélgetés Mészáros Mártával és Pataki Évával
• Gorácz Anikó: Ijesztő diagnózis Art-mozik helyzete
TELEVÍZÓ
• Liska János: Többismeretlenes egyenlet MTV – közpénzek
FESZTIVÁL
• Báron György: A köztes tér Isztambul
• Gorácz Anikó: A félhold árnyékában Harmadik világ
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Trabant Turbo Az ígéret szép szó
MOZI
• Donáth Mirjam: Mrs. Ratcliffe forradalma
• Kovács Marcell: Az esemény
• Varró Attila: Mély harapás
• Tüske Zsuzsanna: Mamma Mia
• Vajda Judit: Árnyékok
• Parádi Orsolya: Csak egy csók
• Klág Dávid: Hancock
• Alföldi Nóra: Ne szórakozz Zohannal
• Csillag Márton: Wall-E
DVD
• Kovács Marcell: Utazás Darjeelingbe
• Vajdovich Györgyi: Krrish
• Vincze Teréz: Veronika kettős élete
• Pápai Zsolt: Az asszony az asszony / Alphaville

             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A repülő madár árnyéka

Loránd Gábor

 

Egy nehéz időket megélt veterán elvtárs és felesége erős rosszallással összenéz, mert ugyan nem trágár, de kissé „csúnya” szót hall.

Lássuk az előzményeket. Jana, ifjú leány (ami szó kiejtője) barátjával motorozott, buktak, a fiú meghalt. A lány eljön a szülőkhöz, és az anya unszolására néhány hetet náluk tölt, együtt felejteni. Lassan beilleszkedik a családba, a hangulat is javulni kezd. Az apával azonban Jana sehogy sem tud jó viszonyt kialakítani. Erről ők ketten tehetnek a legkevésbé, sokkal inkább a rendező, aki abból indult ki, hogy ahol nemzedékek vannak, ott bizonyára nemzedéki ellentétek is. Épp ezért a papa kezdettől utálja a lányt. (Ez csak logikus, hiszen ő volt kedvenc fia utolsó szerelme.) Ennek jegyében goromba, undok és bizalmatlan. Hogy teljes legyen a kép, Jana sem viselkedik normálisan (tegyük hozzá, ezt egyikőjüknél sem fájdalmuk indokolja); néha sír, de főleg vihog – hála a túladagolt szinkronnak, hangosabban is a kelleténél –, ha pedig nem teszi mindezt, úgy az a bűne, hogy farmert visel és mond egy „csúnyát”. Ekképp tombol a nemzedéki ellentét, amely még akkor is kiagyalt, ha figyelembe vesszük, hogy veteránunk kisvárosi, Jana pedig „modern” prágai. Sajnálatos, és úgy vélem indokolatlan a „régiek” ilyen ábrázolása, mint ahogy az sem biztos, hogy a fiatalok is csak annyit tudnak saját vágyaikról, hogy „megfoghatatlanok, mint a repülő madár árnyéka”. (Ők mondták.) A kérdés legalábbis bonyolultabb.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/04 39. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7915