KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
   2008/november
MAGYAR '68
• Schubert Gusztáv: A ’68-as csapdája Prága árnyékában
• Muhi Klára: Nem követeltük a lehetetlent Magyar ’68
NÉMETORSZÁG: ÓLOMÉVEK
• Schreiber András: Merénylet porszívóval Németország: 1968–77
• Vincze Teréz: Anyák, lányok, nővérek Ólomidő
ULRICH SEIDL
• Simonyi Balázs: Az osztrák beteg Ulrich Seidl, a provokátor
• Simonyi Balázs: „Nincsenek morális problémáim” Beszélgetés Ulrich Seidllel
PUPI AVATI
• Pintér Judit: Emlék-művek Pupi Avati
• Nevelős Zoltán: Baljós házak Pupi Avati horrorfilmjei
TÁVOL-KELET
• Géczi Zoltán: A háború filmművészete Kínai pantheon
• Baski Sándor: A Vörös Sárkány álma Egy másik Kína
• Teszár Dávid: Sziámi szintézis Apichatpong Weerasethakul
TRUFFAUT
• Ádám Péter: A férfi, aki szerette a mozit François Truffaut – 2. rész
TELEVÍZÓ
• Nánay Bence: Obama és a Youtube Amerikai elnökválasztás
• Kemenes Tamás: Hofi háta mögött Kabaré a képernyőn
FILMEMLÉKEZET
• Molnár Gál Péter: A kamillás hölgy Ralph Barton
KRITIKA
• Muhi Klára: Jobb későn…? Márió, a varázsló
• Pápai Zsolt: A Lajos, a Feri és sok füstölgő puskacső Para
• Csillag Márton: A kilátástalanság diszkrét bája Mázli
• Tüske Zsuzsanna: Csontváz az asztalfőn Gengszterek fogadója
MOZI
• Vajda Judit: Anna bekattanva
• Klág Dávid: Az árvaház
• Varró Attila: Elégia
• Parádi Orsolya: A szerelem határai
• Forgács Nóra Kinga: A zuhanás
• Schreiber András: A hazugság szabályai
• Baski Sándor: Csak egy szerelmesfilm
• Tüske Zsuzsanna: Tükrök
• Nevelős Zoltán: Sasszem
• Vízer Balázs: Ananász expressz
• Kovács Marcell: Törvénytelen
DVD
• Varga Zoltán: Egy amerikai farkasember Londonban
• Géczi Zoltán: CJ7 – A kis zöld látogató
• Alföldi Nóra: Öngyilkos szüzek
• Kovács Marcell: Két nővér

             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Papírmozi

Papírmozi

Bayer Antal

Klasszikus képregényeink újratöltve

A Papírmozi rovatban rendszerint a legújabb hazai megjelenésekről esik szó, és ez nyilván így is van rendjén. Ám azt se feledjük, hogy van egy egyedien magyar hagyománya is a képregénynek, és a közelmúlt egyik fontos fejleménye, hogy a korábbi időszak feledéstől fenyegetett műveit új kiadásban köszönthetjük.

A szóbuborékos képregények az 1930-as évek elején érkeztek meg Amerikából, és igen gyorsan el is terjedtek Európa-szerte. Hazánkban azonban az 1938-as sajtótörvény következtében éppen azok a kiadók vesztették el lapengedélyüket, amelyekben ezek a képsorok megjelentek. Egy évtizeddel később pedig a szovjet típusú kultúrpolitika imperialista mocsoknak ítélt minden képregényt.

1956 után Gugi Sándor és Cs. Horváth Tibor elérték annak az engedélyeztetését, hogy irodalmi művek adaptációi képregények formájában jelenhessenek meg. Ez a sajátosan magyar, a képregény formanyelvének bő fél évszázados fejlődését szinte teljes mértékben figyelmen kívül hagyó változata a képregénynek, igen szép számú, elsősorban grafikai szempontból érdekes művet eredményezett. Ennek a közkeletűen „adaptációs képregénynek” nevezett műfajnak a legkiválóbb művelői Zórád Ernő (1911–2004), Korcsmáros Pál (1916–1975) és Sebők Imre (1906–1980) voltak, akiknek a munkáit jó harminc évvel a zsáner aranykora után láthatjuk viszont.

Zórád Ernő

A klasszikus képzettségű, a képregényhez a festészet irányából kényszerből érkező Zórád készítette 1957-ben az első magyar szóbuborékos képregényt, a Winnetou-t. Számára különösen nagy nyűgöt jelentett a forgatókönyvek túlnyomó többségét jegyző Cs. Horváth Tibor által a grafikának igencsak szűkmarkúan kijelölt tér, és egy idő után egyedül dolgozott. Az 1980-as években mintegy húsz képregénye a nyugati albumokra emlékeztető, A4-es méretben, kiszínezve jelenhetett meg, igaz, továbbra is újságos terjesztésben. Az akkori magas példányszámoknak köszönhetően ezek a kiadványok a mai napig viszonylag könnyen beszerezhetők antikváriumokban, bolhapiacokon, képregénybörzéken. A rendszerváltás után Zórád szakított a képregényekkel, halála után pedig jogtulajdonosi viták akadályozták a gyűjtők által remélt újrakiadásokat. Első reménysugárként 2011-ben, születésének századik évfordulója alkalmából végre megjelenhetett egy limitált kiadású gyűjtemény sci-fi témájú képregényeiből.

Távol a Földtől. 56 oldal, fekete-fehér, irkafűzött. Kiadó: Windom.

Korcsmáros Pál

Korcsmáros egészen más úton jutott el a képregényhez: eleinte újságíró volt, majd karikatúrára váltott, és az egykori Pesti Izében megjelent munkái szolgáltak referenciaként, amikor az 1957-ben induló Füles rejtvényújság képregényrajzolókat verbuvált. Találkozása Rejtő Jenő világával különösen szerencsésnek mondható, karakteres rajzai kiválóan adják vissza P. Howard szellemességét. Az első újrakiadások az 1980-as években kezdődtek, amikor a Fülesével megegyező méretben lehetett megvásárolni számos „teljes képregényt”, túlnyomórészt éppen Korcsmáros munkáit. Örökösei 2002-ben indították útjára a kiemelkedően sikeres Rejtő–Korcsmáros-sorozatot, amelyben az eredeti rajzok gondos retusálásával és kiegészítésével, helyenként értő korrigálásával és a rejtői szöveg helyreállításával egyszerre korhű és modern képregényeket ad a kezünkbe a kiadó, két kimagaslóan tehetséges grafikus, Garisa H. Zsolt és Varga Zoltán segítségével. Ezzel párhuzamosan folyik a Korcsmáros Pál által megrajzolt klasszikus irodalmi művek gyakorlatilag változatlan közreadása is.

Rejtő-Korcsmáros sorozat 1-6, színes, keménytáblás kötetek. Irodalmi klasszikusok képregényben 1-8, fekete-fehér, puhafedeles kötetek. Kiadó: Képes Kiadó

Sebők Imre

A klasszikus magyar képregény harmadik muskétása Zórádhoz hasonlóan klasszikus képzést kapott, ám anyagi okokból már fiatalon sajtóillusztrációkkal, címlapok készítésével kellett foglalkoznia, 1957-ben pedig ő is a képregénynél kötött ki. Legtöbb képregénye kalandtörténet, különösen sok Jókai- és Jack London-művet olvashatunk az ő rajzaival, főleg a Népszavában és a Magyar Ifjúságban. Ellentétben Zóráddal és Korcsmárossal, az ő munkáiból sokáig szinte semmilyen újrakiadás nem volt. Életművének elsősorban a gyűjtőket megcélzó kiadása 2006-ban indult.

Sebők Imre-sorozat 1-9, fekete-fehér, puhafedeles kötetek. Kiadó: Windom.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2012/01 62-62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10920