KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
   2008/december
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Schubert Gusztáv: Cyd Charisse (1921-2008)
• N. N.: A Lorna csendje nyerte el az EP filmdíját
JAPÁN '68
• Vágvölgyi B. András: Erósz és mészárlás
• Stőhr Lóránt: A fantázia forradalma Oshima, Terayama, Wakamatsu
• Varró Attila: Pandemónium Mozi Art Theatre Guild
PAUL NEWMAN
• Takács Ferenc: A bilincs és a mosoly Paul Newman
CARPENTER
• Varga Zoltán: Szörnytársaságban John Carpenter műfajai
• Dargay Marcell: Miki egér és a minimalizmus Carpenter filmzenéi
VELENCE
• Schubert Gusztáv: A díjbirkózó szíve Velence
TRUFFAUT
• Ádám Péter: François Truffaut – 3. rész A férfi, aki szerette a mozit
EMBER JUDIT
• Fekete Ibolya: A legbetiltottabb Ember Judit
• Bikácsy Gergely: Újmagyar siralmak Ember Judit
TELEVÍZÓ
• Nánay Bence: A talkshow-paradoxon Késő esti beszélgetőműsorok Amerikában
FESZTIVÁL
• Klacsán Csaba: Helyben hagyva Moveast Nemzetközi Filmfesztivál
KRITIKA
• Kolozsi László: Szétfoszlik és elpereg Fövenyóra
• Báron György: Poppy és Scottie autóba ül Hajrá, boldogság!
• Barotányi Zoltán: Az ember, aki hol volt, hol nem volt A félelem hatalma; Hol az ördögben van Oszama bin Laden?
• Vajda Judit: Vétkesek közt cinkos Lorna csendje
• Tüske Zsuzsanna: Női kontroll Kaméleon
MOZI
• Nevelős Zoltán: Égető bizonyíték
• Schreiber András: Vicky Cristina Barcelona
• Kolozsi László: Érzékeny pont
• Parádi Orsolya: Kínzó együttlét
• Forgács Nóra Kinga: Good
• Varró Attila: A quantum csendje
• Tüske Zsuzsanna: Kínzó közelség
• Donáth Mirjam: Szikraváros
• Baski Sándor: Nói Albinói
• Vajda Judit: Csíkos pizsamás fiú
• Klág Dávid: Film Noir
• Sepsi László: Hazugságok hálója
• Csillag Márton: Csereüvegek
• Pápai Zsolt: Jack, Jack
DVD
• Varga Zoltán: David Cronenberg korai filmjei
• Alföldi Nóra: Holtak naplója
• Pápai Zsolt: Az őrület fészke
• Géczi Zoltán: A sógun szamurájai

             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Elveszett személyek körzete

Zalán Márk

Lost Persons Area – belga-holland-magyar-német-francia, 2009. Rendezte és írta: Caroline Strubbe. Kép: Nicolas Karakatsanis. Zene: Márkos Albert. Szereplők: Hajdu Zoltán Miklós (Szabolcs), Lisbeth Gruwez (Bettina), Sam Louwyck (Marcus), Kimke Desart (Tessa). Gyártó: Artémis / ZDF/Arte / Új Budapest Filmstudió. Forgalmazó: Mozinet. Feliratos. 109 perc.

Kietlen síkság, magas távvezeték-oszlopok, hosszú drótok valahol Belgiumban. Marcus, a terület munkavezetője gondoskodik a szerkezetek karbantartásáról annak reményében, hogy hamarosan saját vállalkozást indíthat el. Felesége szorgalmasan főz rá és kollégáira, de helyzetével nincs kibékülve. Kislányuk kerüli az iskolát, inkább saját kis világában éldegél. A család így tengeti mindennapjait a hatalmas acélmonstrumok árnyékában. Egy nap új munkaerő érkezik Magyarországról, Szabolcs (a Fehér tenyér után újra Hajdu Szabolcs testvére, Zoltán a vásznon) személyében, aki a férj balesetét követően egyre inkább a család bizalmába férkőzik, és próbál közeledni a feleséghez.

Caroline Strubbe belga rendezőnő első nagyjátékfilmje a klasszikusok által is (Teoréma) gyakran alkalmazott történetet elevenít fel, nevezetesen, hogy egy ismeretlen személy érkezése gyökeresen felbolygatja egy látszólag idilli família életét. Ám ezt a sémát némiképp át is formálja, nem kerekít belőle felkavaró drámát, mert a magyar fiú jelenléte alig zavarja a családi állóvizet. Valójában ő is ugyanolyan, sorsával elégedetlen egyén, mint bárki más körülötte. Strubbe alkotása eltekint a társadalombíráló felhangoktól, helyette végig szereplőinek állapotára fókuszál. Mindezt kifejező, ám redundáns szimbólumokkal (a vízcsap szűnni nem akaró folyása a hősök helyzetét jelképezi, az oszlopok és drótok végeláthatatlan hálói pedig mintha nem engednék ki őket szorításukból) mutatja be, máskor meg közhelyes dialógusok és elvarratlan szálak nehezítik az azonosulást a szereplőkkel és a történettel. Kivitelezésében vérbeli európai film: hosszú csendek, kézi kamerás, realista megközelítés, valamint néhol a Dardenne-fivéreket idéző letisztult képi világ. Az Elveszett személyek körzete fesztiválokon sikeres lehet, lassú ritmusa és erőtlen elbeszélése miatt azonban nem biztos, hogy a nézők szélesebb körével is közös nevezőre jut majd.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2010/04 55-55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10223