KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
   2008/december
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Schubert Gusztáv: Cyd Charisse (1921-2008)
• N. N.: A Lorna csendje nyerte el az EP filmdíját
JAPÁN '68
• Vágvölgyi B. András: Erósz és mészárlás
• Stőhr Lóránt: A fantázia forradalma Oshima, Terayama, Wakamatsu
• Varró Attila: Pandemónium Mozi Art Theatre Guild
PAUL NEWMAN
• Takács Ferenc: A bilincs és a mosoly Paul Newman
CARPENTER
• Varga Zoltán: Szörnytársaságban John Carpenter műfajai
• Dargay Marcell: Miki egér és a minimalizmus Carpenter filmzenéi
VELENCE
• Schubert Gusztáv: A díjbirkózó szíve Velence
TRUFFAUT
• Ádám Péter: François Truffaut – 3. rész A férfi, aki szerette a mozit
EMBER JUDIT
• Fekete Ibolya: A legbetiltottabb Ember Judit
• Bikácsy Gergely: Újmagyar siralmak Ember Judit
TELEVÍZÓ
• Nánay Bence: A talkshow-paradoxon Késő esti beszélgetőműsorok Amerikában
FESZTIVÁL
• Klacsán Csaba: Helyben hagyva Moveast Nemzetközi Filmfesztivál
KRITIKA
• Kolozsi László: Szétfoszlik és elpereg Fövenyóra
• Báron György: Poppy és Scottie autóba ül Hajrá, boldogság!
• Barotányi Zoltán: Az ember, aki hol volt, hol nem volt A félelem hatalma; Hol az ördögben van Oszama bin Laden?
• Vajda Judit: Vétkesek közt cinkos Lorna csendje
• Tüske Zsuzsanna: Női kontroll Kaméleon
MOZI
• Nevelős Zoltán: Égető bizonyíték
• Schreiber András: Vicky Cristina Barcelona
• Kolozsi László: Érzékeny pont
• Parádi Orsolya: Kínzó együttlét
• Forgács Nóra Kinga: Good
• Varró Attila: A quantum csendje
• Tüske Zsuzsanna: Kínzó közelség
• Donáth Mirjam: Szikraváros
• Baski Sándor: Nói Albinói
• Vajda Judit: Csíkos pizsamás fiú
• Klág Dávid: Film Noir
• Sepsi László: Hazugságok hálója
• Csillag Márton: Csereüvegek
• Pápai Zsolt: Jack, Jack
DVD
• Varga Zoltán: David Cronenberg korai filmjei
• Alföldi Nóra: Holtak naplója
• Pápai Zsolt: Az őrület fészke
• Géczi Zoltán: A sógun szamurájai

             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Papírmozi

Titánember és a többiek

Bayer Antal

A sors fintoraként éppen akkor lép ki bátran az újságos piacra egy vadonatúj magyar képregénysorozat, amikor az előző vadonatúj magyar képregénysorozat bedobja a törülközőt, és visszatér az „alternatív”, kisebb közönséget megcélzó, de azt teljes biztonsággal elérő terjesztési módhoz.

Aki valaha is nevetségesnek tartotta, hogy Lois Lane (minden gyanakvása ellenére) sosem ismeri fel Supermant Clark Kentben (és viszont), mert az egyik szemüveget visel, a másik meg nem, talán bosszúsan legyint, hogy az új magyar szuperhőst, Titánembert Szigeti Attilától csak egy kontaktlencse különbözteti meg. Szerencsére Vadas Máté groteszkbe hajló rajzai azonnal sejteni engedik, hogy ezt az ósdi trükköt nem kell túl komolyan venni, egyszerűen hozzátartozik a szuperhősös történetek eszköztárához.

Amely eszköztárnak jó néhány kellékét felvonultatja a magyar sci-fi hagyományban bevett szokás szerint angolszásznak ható művésznéven alkotó „Caaroy Carville” (aki a képregényfesztiválon nem csinált titkot abból, hogy azonos a füzet kiadásáért felelős személlyel). Ha valami elképesztő eredetiségre vágyunk, nem itt találjuk. Igaz, ebben a műfajban erre nem is nagyon van lehetőség, de még csak valós igény sem. Az olvasó érdekes karaktert, izgalmas sztorit és jó sok akciót vár, és a Titánember ezt gyermekbetegségei dacára teljesíti, miközben a magyarosságot sem erőlteti túl.

Az EpicLine pedig tehát ezentúl rendezvényes kiadvány lesz, és az első ilyen új szám már meg is jelent, benne a Vadregény folytatásával. Amiért külön dicséret érdemel: hat fiatal alkotónak biztosított megjelenési lehetőséget egy-egy oldal erejéig, vannak köztük ígéretesek.

Titánember. Színes, irkatűzött, 24 oldal, megjelenik havonta. Kiadó: Juhász-Nagy Gábor. EpicLine 12. Színes, irkatűzött, 32 oldal. Kiadó: Tálosi András.

 

Ha Magyarországon a képregény réspiac, nem is tudom, milyen szóval lehetne kifejezni azt, amit a pár hónappal ezelőtt alakult ZSIGER.hu igyekszik betölteni. A még az alternatív kiadványokhoz képest is alacsony példányszámban és az átlagosnál vastagabb papíron megjelenő, kifejezetten dedikálásra előkészített képregények mellett nyomatokkal és extrákkal próbálkozó kiadó elsősorban internetes gerillamarketinggel igyekszik felhívni magára a figyelmet, és első magyar kiadóként standot állított a Vienna Comixon.

Az induló kínálatból feltétlenül a Jáger Attila munkásságát bemutató kiadványokat emelném ki. A fiatal képregényalkotó egyéni látásmódja eddig kevéssé keltette fel más kiadók érdeklődését, így most először jutott publikálási lehetőséghez (mármint itthon, hiszen észtországi ösztöndíja idején már megjelent egy antológiában).

Két, egyszerre megjelent kiadványa közül a Kerekesszánkó nem adja magát könnyen, mivel Jáger nem az a fajta alkotó, aki a könnyű megoldásokat keresi. A szöveg nélküli oldalak között az összefüggést a gördeszka (és a gördeszkás) teremti meg, történet gyanánt álomszerű történéseket ábrázolnak a rajzok. Csodákat, amiket a skate-es beleláthat a világba, amely mellett elrohan, félelmeket, amelyektől a törékeny deszka biztonsága óvja meg. Aprólékos rajzok, örvénylő képek, őrült szerkezetek. A Zsiger előtt képregényei rövidebbek, de külön-külön és együttesen is talán még izgalmasabbak. Kiderül, hogy Jáger Attila több stílusban is tud rajzolni, hogy nyughatatlan kísérletező, és ha ez érdekelné, tudna ő „egyszerű”, lineáris történeteket is írni. Vagy éppen körköröset. Rövidet, egyoldalasat, stripet, kötött kereteset.

Jáger Attila: Kerekesszánkó, Zsiger előtt. Fekete-fehér, irkatűzött. Kiadó: ZSIGER.hu.

 

Végül pedig a reklám helye: a Papírmozi rovat korábbi illusztrátora, Fritz Zoltán csokitábla méretű, gyönyörűen kivitelezett kiadványba gyűjtötte össze mind az 50 Filmstripet és egy hetilapban megjelent, aktuális jellegű képsorait. A 200 példányban megjelent képregény közvetlenül a szerzőtől szerezhető be: zfritz.flash@gmail.com.

Fritz’Strips. Színes, puhafedeles, 96 oldal.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2/07 64-64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12300