KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
   2008/december
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Schubert Gusztáv: Cyd Charisse (1921-2008)
• N. N.: A Lorna csendje nyerte el az EP filmdíját
JAPÁN '68
• Vágvölgyi B. András: Erósz és mészárlás
• Stőhr Lóránt: A fantázia forradalma Oshima, Terayama, Wakamatsu
• Varró Attila: Pandemónium Mozi Art Theatre Guild
PAUL NEWMAN
• Takács Ferenc: A bilincs és a mosoly Paul Newman
CARPENTER
• Varga Zoltán: Szörnytársaságban John Carpenter műfajai
• Dargay Marcell: Miki egér és a minimalizmus Carpenter filmzenéi
VELENCE
• Schubert Gusztáv: A díjbirkózó szíve Velence
TRUFFAUT
• Ádám Péter: François Truffaut – 3. rész A férfi, aki szerette a mozit
EMBER JUDIT
• Fekete Ibolya: A legbetiltottabb Ember Judit
• Bikácsy Gergely: Újmagyar siralmak Ember Judit
TELEVÍZÓ
• Nánay Bence: A talkshow-paradoxon Késő esti beszélgetőműsorok Amerikában
FESZTIVÁL
• Klacsán Csaba: Helyben hagyva Moveast Nemzetközi Filmfesztivál
KRITIKA
• Kolozsi László: Szétfoszlik és elpereg Fövenyóra
• Báron György: Poppy és Scottie autóba ül Hajrá, boldogság!
• Barotányi Zoltán: Az ember, aki hol volt, hol nem volt A félelem hatalma; Hol az ördögben van Oszama bin Laden?
• Vajda Judit: Vétkesek közt cinkos Lorna csendje
• Tüske Zsuzsanna: Női kontroll Kaméleon
MOZI
• Nevelős Zoltán: Égető bizonyíték
• Schreiber András: Vicky Cristina Barcelona
• Kolozsi László: Érzékeny pont
• Parádi Orsolya: Kínzó együttlét
• Forgács Nóra Kinga: Good
• Varró Attila: A quantum csendje
• Tüske Zsuzsanna: Kínzó közelség
• Donáth Mirjam: Szikraváros
• Baski Sándor: Nói Albinói
• Vajda Judit: Csíkos pizsamás fiú
• Klág Dávid: Film Noir
• Sepsi László: Hazugságok hálója
• Csillag Márton: Csereüvegek
• Pápai Zsolt: Jack, Jack
DVD
• Varga Zoltán: David Cronenberg korai filmjei
• Alföldi Nóra: Holtak naplója
• Pápai Zsolt: Az őrület fészke
• Géczi Zoltán: A sógun szamurájai

             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Egy szó mint száz: szerelem!

Szalkai Réka

Lang historie kort – dán, 2015. Rendezte: May el-Toukhy. Írta: Maren Louise Kaehne. Kép: Rasmus Vidabaek. Szereplők: Jens Albinus (Max), Norma Omega Mengers Andersen (Fillipa), Leonard Georg Antonakakis (Hugo), Nadia Auda (Gaest). Gyártó: Miso Films. Forgalmazó: Cirko Film Kft. Feliratos. 100 perc.

 

A dán film évtizedek óta sokat köszönhet az amerikai mozinak, és ez May el-Toukhy filmjénél sincs másképp. Akár a tengerentúli romkomok sorát is gazdagíthatná az alkotás, amely egy koppenhágai baráti társaság harmincas-negyvenes évüket taposó tagjainak történetét meséli el. Hősnője, Ellen a film elején az egyetlen szingli a csapatban, jobban mondva titkos szeretője van, Sebastien, aki viszont – szokás szerint – családos ember. Majd jön az esetlen Max (Jens Albinus, Lars von Trier egykori Főfőnöke), és Ellen pont addigra jön rá, hogy ő az igazi, mire az már majdnem késő. Mindemellett persze a barátok élete is alakul: akad válás, halál és születés is May el-Toukh rendezőnő filmjében, aki az eseményeket igen ügyesen olyan családi ünnepek, baráti összejövetelek köré szervezi, mint egy esküvő vagy épp egy névadó ünnepség. A jól sikerült forgatókönyvben sajnos akadtak előre sejthető poénok is (például a kutya eltűnése és a keresőhadjárat), mégis kiszámíthatóságuk ellenére jót tudunk mulatni a jeleneten, mint ahogy az egész filmen is.

Külön említést érdemel Trine Dyrholm figurája, aki leszbikus párkapcsolatban él és így két gyermek „apja.” Ő az a szereplő, aki görbe tükröt tart a többiek, főleg Ellen elé, amikor úgy érzi, nem a megfelelő irányban haladnak a dolgaikkal, miközben a saját élete se mindig alakul felhőtlenül. Az improvizációs színházon felnövő Dyrholm maximális természetességgel adja azt a figurát, aki sohasem hagyja, hogy a világ és a film leüljön. Alakja tele van emberséggel, és szeretettel, mint ahogy az egész film is. Az Egy szó mint száz: szerelem! minden társadalmi és politikai mondanivaló nélkül helyezi be történetét egy baráti társaság mikrovilágába, ahol a sértődések és nehéz pillanatok ellenére is összetartozás és elfogadás uralkodik.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2016/06 57-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12772