KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
   2009/január
BRIT NOIR
• Kovács Marcell: Fekete szurok Brit noir
• Sepsi László: Férfitársaságban Guy Ritchie gengszterfilmjei
FRED KELEMEN
• Forgách András: Hattyú szénhalmon Fred Kelemen
• Csillag Márton: Az ember árnyéka Beszélgetés Fred Kelemennel
NÉMET ÓLOMIDŐK
• Földényi F. László: Törékeny önismeret A Baader–Meinhof-ügy
IZRAEL MOZIJA
• Kolozsi László: A harag földje Izraeli filmek
• Gorácz Anikó: Filmterápia Libanoni keringő
TRUFFAUT ÉS TATI
• Ádám Péter: A férfi, aki szerette a mozit François Truffaut – 4. rész
• Bikácsy Gergely: Hulot úr évszázada Jacques Tati, a marslakó
FORGATÓKÖNYV
• Krigler Gábor: Sorvezetők A filmírás oktatása
• Baski Sándor: Adaptáció Hogyan írjunk közönségfilmet?
MOBILTÉVÉ, NETMOZI
• Deák Dániel: Tévézzünk a hálóban! Net-tévé
• Schreiber András: A kalauzhal tudathasadása Maroktévé, mobilmozi
• Gorácz Anikó: Eljövendő e-jövő Net-mozi
KRITIKA
• Hungler Tímea: Anno Domina Báthory
• N. N.: Filmek Báthory Erzsébetről
• Csillag Márton: Az előző rész tartalmából Valami Amerika 2.
MOZI
• Varró Attila: A hercegnő
• Vajda Judit: Mexikói képeslap
• Kolozsi László: Cselek
• Baski Sándor: Veszélyes Bangkok
• Sepsi László: A zsaruk becsülete
• Tüske Zsuzsanna: Nők
• Fekete Tamás: A törvény gyilkosa
• Pápai Zsolt: Transsiberia
• Klág Dávid: Rec
• Kárpáti György: Halálos közellenség 1-2
• Forgács Nóra Kinga: Frost/Nixon
• Nevelős Zoltán: Sukiyaki Western Django
• Géczi Zoltán: Vexille
DVD
• Pápai Zsolt: A tolvaj
• Alföldi Nóra: Áramlat
• Varga Zoltán: Psycho II, Psycho III
• Varró Attila: A repülő guillotine

             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Millenium 3 – A kártyavár összedől

Vajda Judit

Luftslottet som sprängdes – svéd-dán-német, 2009. Rendezte: Daniel Alfredson. Írta: Stieg Larsson regényéből Ulf Ryberg. Kép: Peter Mokrosinski. Zene: Jacob Groth. Szereplők: Mikael Blomkvist (Mikael Blomkvist), Noomi Rapace (Lisbeth Salander), Lena Endre (Erika), Annika Hallin (Annika). Gyártó: Nordisk Film / SVT. Forgalmazó: Budapest Film. Feliratos. 147 perc.

Szerencsére a magyar nézőknek sem kellett álmatlanul hánykolódniuk A lány, aki a tűzzel játszik brutális cliffhangere után. A Stieg Larsson-adaptációk záródarabja máris mozikba került és a Millennium-filmtrilógia harmadik része ugyanattól a perctől folytatódik, ahol második abbamaradt: a súlyosan sérült főhősnőt, Lisbeth Salandert mentőhelikopter szállítja életmentő műtétre ugyanabba a kórházba, ahol az életére törő apját is kezelik.

Mindez igen bölcs döntés volt az alkotók részéről, hiszen a regényfolyamban a második és a harmadik opus szorosabban kapcsolódik össze, mint a külön egységet alkotó első rész. A kártyavár összedől emellett egyben a trilógia legösszetettebb darabja is: szövevényes kémhistória és tárgyalótermi dráma egyszerre (pontosabban egymás után). Ehhez járul az a szintén nem elhanyagolható tényező, hogy a záróregényben található a legtöbb belső történés (hiszen a kórházban lábadozó Salandernek egyfolytában jár az agya) – ezt a filmben erősen stilizált flashbackek, néhány zárkózott arckifejezés és pár elégedett vigyor hivatott helyettesíteni. Sajnos mindez, bármily jó színésznő legyen is Noomi Rapace, nem pótolja a könyv sorait. Országos szintű összeesküvés, megfigyelés, üldözések, halálos merényletek – a film alkotóinak két és félórás heroikus küzdelme az anyaggal határozottan izgalmas végeredményt hozott, mely azonban adaptációs tekintetben meg sem közelíti a legjobban sikerült első részt, A tetovált lányt.

Habár első pillantásra csak az maradt ki, aminek muszáj volt (a férfi főhős viszonya a rendőrnővel, a Millennium-főszerkesztőnő zaklatási ügye és másik laphoz pártolása), így is óriási a néző hiányérzete, hisz mindezek az elemek tennék működő világgá a látottakat, ezek az apróságok adják a Millennium-trilógiának az összefoglaló címet. Így aztán a főhősnőre túlzottan sokat bízó filmben jóval erőtlenebbé válik a társadalmi-politikai mondanivaló is. Ráadásul a mű még saját célját sem tudja teljesíteni, hiszen a belső történések kihullása miatt – a regénytől eltérően – nem képes teljes mértékben megértetni Salandert a közönséggel. De a történet még mindig nem ért véget: hónapok kérdése és megláthatjuk, mire ment David Fincher a Millennium-univerzummal.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/03 52-52. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10557