KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
   2009/január
BRIT NOIR
• Kovács Marcell: Fekete szurok Brit noir
• Sepsi László: Férfitársaságban Guy Ritchie gengszterfilmjei
FRED KELEMEN
• Forgách András: Hattyú szénhalmon Fred Kelemen
• Csillag Márton: Az ember árnyéka Beszélgetés Fred Kelemennel
NÉMET ÓLOMIDŐK
• Földényi F. László: Törékeny önismeret A Baader–Meinhof-ügy
IZRAEL MOZIJA
• Kolozsi László: A harag földje Izraeli filmek
• Gorácz Anikó: Filmterápia Libanoni keringő
TRUFFAUT ÉS TATI
• Ádám Péter: A férfi, aki szerette a mozit François Truffaut – 4. rész
• Bikácsy Gergely: Hulot úr évszázada Jacques Tati, a marslakó
FORGATÓKÖNYV
• Krigler Gábor: Sorvezetők A filmírás oktatása
• Baski Sándor: Adaptáció Hogyan írjunk közönségfilmet?
MOBILTÉVÉ, NETMOZI
• Deák Dániel: Tévézzünk a hálóban! Net-tévé
• Schreiber András: A kalauzhal tudathasadása Maroktévé, mobilmozi
• Gorácz Anikó: Eljövendő e-jövő Net-mozi
KRITIKA
• Hungler Tímea: Anno Domina Báthory
• N. N.: Filmek Báthory Erzsébetről
• Csillag Márton: Az előző rész tartalmából Valami Amerika 2.
MOZI
• Varró Attila: A hercegnő
• Vajda Judit: Mexikói képeslap
• Kolozsi László: Cselek
• Baski Sándor: Veszélyes Bangkok
• Sepsi László: A zsaruk becsülete
• Tüske Zsuzsanna: Nők
• Fekete Tamás: A törvény gyilkosa
• Pápai Zsolt: Transsiberia
• Klág Dávid: Rec
• Kárpáti György: Halálos közellenség 1-2
• Forgács Nóra Kinga: Frost/Nixon
• Nevelős Zoltán: Sukiyaki Western Django
• Géczi Zoltán: Vexille
DVD
• Pápai Zsolt: A tolvaj
• Alföldi Nóra: Áramlat
• Varga Zoltán: Psycho II, Psycho III
• Varró Attila: A repülő guillotine

             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Az utolsó boszorkányvadász

Hegedüs Márk Sebestyén

The Last Witch Hunter – amerikai, 2015. Rendezte: Breck Eisner. Írta: Cory Goodman és melisa Wallack. Kép: Dean Semler. Zene: Steve Jablonsky. Szereplők: Vin Diesel (Klauder), Rose Leslie (Chloe), Elijah Wood (Dolan), Julie Engelbrecht (Királynő). Gyártó: Summit Entertainment / NeoReel. Forgalmazó: Big Bang Media. Szinkronizált 110 perc.

 

Vin Diesel semmitől sem fél legújabb, boszorkányos akciófilmjében. Nem csoda, hiszen már a középkori nyitójelenetben halhatatlansággal átkozza meg a főgonosz, hogy aztán az idők végezetéig magányosan bolyongjon a világban és halomra gyilkolhassa a boszorkányokat. A történet napjaink Amerikájában folytatódik, ahol az Egyház amnesztiát hirdetett, a törékeny békét pedig csak ímmel-ámmal zavarja meg egy-egy szakadt rockerre emlékeztető renitens banya, akit ezért a status quót őrző Kaulder (Diesel) rendesen meg is ruház…

Persze haladni kell a korral, Kaulder pedig nyolcszázéves boszorkányvadász létére meglehetősen progresszív gondolkodású valaki – még iPadje is van –, így hiába próbálják rásütni a Halhatatlan Fasiszta bélyegét, ő a politikai korrektség jegyében éppen egy boszorkánnyal szövetkezik, hogy legyőzze az emberiség kipusztítását tervező Boszorkánykirálynőt. Az utolsó boszorkányvadász azért ilyesfajta moralizálásba szerencsére csak nagyon felületesen bocsátkozik; a maradék időben inkább olyan jelenetekre koncentrál, amelyekben Kaulder látványos harcok közepette CGI asztalokat borogat.

Ha hinni lehet Vin Dieselnek és a Lionsgate stúdiónak, Az utolsó boszorkányvadásztól egy potenciális franchise-t remélnek, már amennyiben a nézőket is érdekli a dolog. A film végén mindenesetre Kaulder ahelyett, hogy a hősies halállal örökre lezárná a konfliktust, inkább a partnernőjét választja, aki a film végére szakadt kismadárból igazi bombanővé válik (az ilyenektől kapnak hidegrázást a feministák). Hogy a folytatások bebiztosítása mellett milyen más indítékai lehetnének erre, az rejtély. Kiderül azonban, hogy míg a Balta és Kereszt rend tagjai az Apple-kütyüket preferálják, addig a boszorkányok a Microsoft-termékekre esküsznek. Siker esetén a következő folytatásból talán ezen ellentét gyökereire is fény derül majd.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/11 59-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12480