KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
   2009/január
BRIT NOIR
• Kovács Marcell: Fekete szurok Brit noir
• Sepsi László: Férfitársaságban Guy Ritchie gengszterfilmjei
FRED KELEMEN
• Forgách András: Hattyú szénhalmon Fred Kelemen
• Csillag Márton: Az ember árnyéka Beszélgetés Fred Kelemennel
NÉMET ÓLOMIDŐK
• Földényi F. László: Törékeny önismeret A Baader–Meinhof-ügy
IZRAEL MOZIJA
• Kolozsi László: A harag földje Izraeli filmek
• Gorácz Anikó: Filmterápia Libanoni keringő
TRUFFAUT ÉS TATI
• Ádám Péter: A férfi, aki szerette a mozit François Truffaut – 4. rész
• Bikácsy Gergely: Hulot úr évszázada Jacques Tati, a marslakó
FORGATÓKÖNYV
• Krigler Gábor: Sorvezetők A filmírás oktatása
• Baski Sándor: Adaptáció Hogyan írjunk közönségfilmet?
MOBILTÉVÉ, NETMOZI
• Deák Dániel: Tévézzünk a hálóban! Net-tévé
• Schreiber András: A kalauzhal tudathasadása Maroktévé, mobilmozi
• Gorácz Anikó: Eljövendő e-jövő Net-mozi
KRITIKA
• Hungler Tímea: Anno Domina Báthory
• N. N.: Filmek Báthory Erzsébetről
• Csillag Márton: Az előző rész tartalmából Valami Amerika 2.
MOZI
• Varró Attila: A hercegnő
• Vajda Judit: Mexikói képeslap
• Kolozsi László: Cselek
• Baski Sándor: Veszélyes Bangkok
• Sepsi László: A zsaruk becsülete
• Tüske Zsuzsanna: Nők
• Fekete Tamás: A törvény gyilkosa
• Pápai Zsolt: Transsiberia
• Klág Dávid: Rec
• Kárpáti György: Halálos közellenség 1-2
• Forgács Nóra Kinga: Frost/Nixon
• Nevelős Zoltán: Sukiyaki Western Django
• Géczi Zoltán: Vexille
DVD
• Pápai Zsolt: A tolvaj
• Alföldi Nóra: Áramlat
• Varga Zoltán: Psycho II, Psycho III
• Varró Attila: A repülő guillotine

             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Téli utazás

Forgács Nóra Kinga

Jurjev gyen – orosz, 2008. Rendezte: Kirill Szerebrenyikov. Írta: Jurij Arabov. Kép: Oleg Lukichyov. Zene: Szergej Nevsky. Szereplők: Kseniya Rappoport (Lyubov), Roman Shmakov (Andrej), Yevgeniya Kuznetsova, Szergej Sosnovsky, Szergej Medvedev. Gyártó: New People. Forgalmazó: Cirko Film. Feliratos. 137 perc.

 

Kirill Serebrennikov előző, nálunk is bemutatott mozija, Az áldozatkaszkadőr ötletes „film(felvétel) a filmben” játéka és tragikomikusra hangolt hamleti bosszútörténete után azok, akik ez alapján tekintenek várakozva az orosz direktor következő műve elé, komorabb, formatartóbb és jóval elnyújtottabb opuszra számíthatnak.

A Téli utazás első képsorain egy havas orosz tájat átszelő road movie-t vagy hazatérős családi drámát ígér: egy énekesnő, Lyubov és fia, Andrei utaznak a vidéki város felé, ahonnan az anya származik. A mese azonban meglepő (és misztikus) fordulatot vesz, amikor Andrej megmagyarázhatatlan módon eltűnik, Lyubov pedig magára marad a „vademberek” között. Több síkon értelmezhető, ám túlzottan is töredékes eseménysor veszi kezdetét, szélsőségesre rajzolt figurákkal és váltózó nívójú, gyakran indokolatlan és türelmet próbáló jelenetekkel. Lyubov interakciói a helyiekkel a város félig archaikus, félig mai, torz közegébe vezetnek be drámai módon (egyben kritikáját nyújtva a társadalmi-hatalmi intézményrendszernek), a fiú után induló nyomozás pedig a film világához igazodó, lassan önmagát felszámoló bűnügyi sztorit alkot. A figyelem középpontjában azonban maga Lyubov áll, akinek idővel széthullik, majd újjáépül személyisége: lebomlik róla a mediatizált világhoz és a magas kultúrához való görcsös ragaszkodás, miközben megtapasztalja a létezés ősi (így durva és anakronizmusában groteszk) módját.

Serebrennikov ezúttal nem akart posztmodern szabást kölcsönözni a klasszikus alaphelyzetnek, meséjének kulturális referenciái rejtettebbek, lassú beavatás történetével azonban – jó néhány megrázóan erős jelenete és képeinek tartalmi, hangulati telítettsége ellenére is – csak nehezen lép kapcsolatba a néző.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2009/03 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9709