KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
   2009/március
KRÓNIKA
• N. N.: A 40. Magyar Filmszemle díjai
FEKETE AMERIKA
• Boros Gábor: Egy slukk New York Spike Lee rebellisei
• Géczi Zoltán: Lent, a Mississippi szívében Blues és film
• Schreiber András: A bőrszín prófétája Oscar Micheaux
• Orosdy Dániel: Virgil Tibbs Amerikája Forró éjszakában
TINIFILMEK
• Hirsch Tibor: A megszelídített dúvad Tinivámpírok
• Sepsi László: Dzsihád-generáció Kamaszhorror
• Varró Attila: A kéreg alatt Coraline és a titkos ajtó
• Alföldi Nóra: Az ártatlanság kórja High School Musical
SZKRIPT-HORROR
• Kolozsi László: Hollywoodi elsősegély Lidércnyomás forgatókönyvre
• Hamar Péter: „Az isten homloka” Móricz, a forgatókönyvíró
MOZITREND
• Deák Dániel: A mozi térben él tovább
KÖNYV
• Pápai Zsolt: Zsenik a ponyván
• Harmat György: A sztár ezeregy arca
KRITIKA
• Stőhr Lóránt: A mások pokla
• Schubert Gusztáv: Totálkár Koccanás
• Barotányi Zoltán: Ez az a sótörés? Fonyó Gergely: Made in Hungaria
• Wostry Ferenc: Szép remények Gettómilliomos
MOZI
• Nevelős Zoltán: A felolvasó
• Kolozsi László: Kilencedik mennyország
• Pápai Zsolt: Akaratlanul
• Baski Sándor: A világ nagy, és a megváltás a sarkon ólálkodik
• Schreiber András: A Baader–Menhof csoport
• Tüske Zsuzsanna: Kétely
• Margitházi Beja: Marcela
• Varró Attila: Largo Winch
• Vajda Judit: Hét élet
• Forgács Nóra Kinga: Téli utazás
• Ádám Péter: Tintaszív
DVD
• Hungler Tímea: Nosferatu/A vámpír árnyéka
• Teszár Dávid: Meghallgatás
• Pápai Zsolt: Az igazság malmai
• Alföldi Nóra: A hiba nem az ön készülékében van

             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Őrült, dilis, szerelem

Alföldi Nóra

Crazy, Stupid, Love – amerikai, 2011. Rendezte: Glenn Ficarra és John Requa. Írta: Dan Fogelman. Kép: Andrew Dunn. Zene: Christophe Beck és Nick Urata. Szereplők: Steve Carell (Cal), Ryan Gosling (Jacob), Julianne Moore (Emily), Emma Stone (Hannah), Analeigh Tipton (Jessica). Gyártó: Carousel Productions. Forgalmazó: InterCom. Szinkronizált. 118 perc.

Senkit ne tévesszen meg a Glenn FicarraJohn Requa alkotópáros legújabb nyalánkságának hivalkodó címe. Míg legutóbbi filmjük, az I Love You Philip Morris nem sokat teketóriázott, és arról szólt, amit a nézõ arcába dörgölt, addig a Steve Carrell és Julianne Moore nevével fémjelzett darab bélszakasztó vígjáték helyett, steril, mélázó romantikát nyújt. Az Õrült, dilis szerelem féltucat A-listás sztárjával szerelmi mini-hálózatot fejteget, sokáig rejtegetve, hogy ki, milyen kontextusban és funkcióban van jelen. Van felszarvazott férj, mögötte lemaradva a csalfa válni akaró asszonya, egy jogászlány, egy a férjet felturbózó bachelor, szerelmes és depressziós kamaszok, és egy rezonõrként használt baráti család, akik ránézésre is ígéretesebbek a hõsöknél. Ezek a selymes kis fonalak lassan szövõdnek ad hoc szerelmes pillanatok, alkalmi utálatok, kakasviadalok és pávatáncok mentén, míg a jószívû karakterek, minden jóakaratuk ellenére is rendkívül elidegenítõ hatást keltenek.

Szép hagyománya van az ünnepek alkalmából mozikba költözõ szerelmi tablóknak, amelyek amilyen giccsesek, olyan derekasan egészítik ki a likõrökben tocsogó alkalmakat. Az Õrült, dilis szerelemnek nincs ilyen apropója, így a nagy, összeterelõ konfliktusok laposkásak és keresettek, és az sem tesz jót a filmnek, hogy egy kézen megszámolhatók azok a helyszínek ahol a pergõ, de harmatos dialógok elhangzanak. Steve Carrell jelenléte kivételesen ártalmas, 25 éve házasként hozza a 40 éves szûz formáját, de vázlatossága miatt a hahoták elmaradnak, drámai pillanatok pedig fel sem sejlenek. Az Õrült, dilis szerelem az ellentmondások romantikus komédiája, ahogy a fõhõsök hezitálnak a vásznon úgy a nézõ is ambivalens érzelmekkel küzd: szeretnie kéne, de mégsem képes rá, az egész olyan, mint egy érdekházasság: kényelmes, ám csöppet kellemetlen.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/10 54-55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10818