KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
   2009/március
KRÓNIKA
• N. N.: A 40. Magyar Filmszemle díjai
FEKETE AMERIKA
• Boros Gábor: Egy slukk New York Spike Lee rebellisei
• Géczi Zoltán: Lent, a Mississippi szívében Blues és film
• Schreiber András: A bőrszín prófétája Oscar Micheaux
• Orosdy Dániel: Virgil Tibbs Amerikája Forró éjszakában
TINIFILMEK
• Hirsch Tibor: A megszelídített dúvad Tinivámpírok
• Sepsi László: Dzsihád-generáció Kamaszhorror
• Varró Attila: A kéreg alatt Coraline és a titkos ajtó
• Alföldi Nóra: Az ártatlanság kórja High School Musical
SZKRIPT-HORROR
• Kolozsi László: Hollywoodi elsősegély Lidércnyomás forgatókönyvre
• Hamar Péter: „Az isten homloka” Móricz, a forgatókönyvíró
MOZITREND
• Deák Dániel: A mozi térben él tovább
KÖNYV
• Pápai Zsolt: Zsenik a ponyván
• Harmat György: A sztár ezeregy arca
KRITIKA
• Stőhr Lóránt: A mások pokla
• Schubert Gusztáv: Totálkár Koccanás
• Barotányi Zoltán: Ez az a sótörés? Fonyó Gergely: Made in Hungaria
• Wostry Ferenc: Szép remények Gettómilliomos
MOZI
• Nevelős Zoltán: A felolvasó
• Kolozsi László: Kilencedik mennyország
• Pápai Zsolt: Akaratlanul
• Baski Sándor: A világ nagy, és a megváltás a sarkon ólálkodik
• Schreiber András: A Baader–Menhof csoport
• Tüske Zsuzsanna: Kétely
• Margitházi Beja: Marcela
• Varró Attila: Largo Winch
• Vajda Judit: Hét élet
• Forgács Nóra Kinga: Téli utazás
• Ádám Péter: Tintaszív
DVD
• Hungler Tímea: Nosferatu/A vámpír árnyéka
• Teszár Dávid: Meghallgatás
• Pápai Zsolt: Az igazság malmai
• Alföldi Nóra: A hiba nem az ön készülékében van

             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Személyiségtolvaj

Vajda Judit

Identity Thief – amerikai, 2013. Rendezte: Seth Gordon. írta: Craig Mazin. Kép: Javier Aguirresarobe. Zene: Christopher Lennertz. Szereplők: Jason Bateman (Sandy), Melissa McCarthy (Diana), Jon Favreau (Harold), Amanda Peet (Trish). Gyártó: Aggregate Films / DumbDumb / Stuber Productions. Forgalmazó: UIP-Duna Film. Szinkronizált. 111 perc.

A fősodorbeli hollywoodi mozi számára a Koszorúslányokban felfedezett karakterszínésznő, Melissa McCarthy végre kapott egy saját filmet. A Személyiségtolvaj a road movie-ba oltott buddy movie azon dramaturgiai sémáját hasznosítja újra, miszerint egy átlagember egy idegesítő társsal kényszerül útra kelni, majd utóbbi koloncból és/vagy ellenségből az előbbi szövetségesévé (és többé) válik.

A Repülők, vonatok, autóktól kezdve a Nekem 8-on át a Terhes társaságig már több helyen működő sablon esetünkben McCarthy külső és belső tulajdonságainak (kövér és harsány) abszolút kiaknázását, sőt a szóban forgó adottságok túlhajtását hivatott szolgálni, miközben a színésznő tetemes túlsúlyára építő fizikai és egyéb poénokat a hasonló vonalon mozgó Éjszakai rohanást és más menekülős filmeket idéző akciójelenetekkel fejelik meg.

Míg az említett elődökben a furcsa pár mindkét tagja közel azonos teret kapott a kibontakozásra (vagy a mérleg kissé a „normális” karakter felé billent), itt kifejezetten jóleső figyelni, hogy habár Jason Batemant csak egy orr választja el attól, hogy jó pasi legyen, ezúttal a kicsi, kövér nő (!) viszi a prímet, sőt partnere kifejezetten a keze alá dolgozik (mert hiába Bateman meglopott és kihasznált balekja a főhős, hiába azonosul vele a néző, McCarthy személyiségtolvaja az összes közös jelenetet dominálja, így lenyúlja a show-t).

A Személyiségtolvajban azonban nemcsak az őszinte pillanatokat nehéz elválasztani a csalástól (a film világán belül és az alkotói szándékot illetően is), hanem – mivel a humor kétélű fegyver – azt is lehetetlen eldönteni, hogy a kicsi, kövér hősön vagy vele nevetünk. Hogy mindez mennyire zavarja a nézőt, az egyéni választás kérdése, ahogy annak eldöntése is, vajon egy közepesen szórakoztató vígjátékot láttunk, kétes értékű tanulsággal a végén vagy egy remek komika hosszúra nyúlt jutalomjátékát.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2013/03 59-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11385