KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
   2009/április
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
FILMSZEMLE UTÁN
• Schubert Gusztáv: A fiúk mozija Játékfilmek
• Gelencsér Gábor: Párhuzamos történet
• Pápai Zsolt: Apró titkok kihantolása
• Baski Sándor: Bátorságpróba Dokumentumfilmek
MAFFIA-MOZI
• Nevelős Zoltán: Gyilkos kompánia Gomorra
• Wostry Ferenc: Itáliát látni és meghalni Olasz zsaruk
JARMAN
• Béresi Csilla: Angyali párbeszéd Derek Jarman és a Színek könyve
HERZOG, A KALANDOR
• Győrffy Iván: Szélsőségek között Werner Herzog dokumentumfilmjei
RAJZ-AMERIKA
• Varró Attila: Tabló a vázlattömbön Watchmen: Az őrzők
• Szabó Dénes: A mesének vége Tex Avery 100
• N. N.: Tex Avery stúdiói
• Schreiber András: Rágcsáló az örökkévalóságnak Miki egér 80 éve
ELLENVÉLEMÉNY
• Forgács Iván: Illatozó hervadtság Kelet-Európai elsőfilmesek
KÖNYV
• Baski Sándor: Ponyvaportré Wensley Clarkson: Quentin Tarantino
• Horeczky Krisztina: Fivérek és nővérek Tim Burton: Rímbörtön
KRITIKA
• Tüske Zsuzsanna: Fiúk a roncstelepről Intim fejlövés
• Csillag Márton: Budapest origami Papírrepülők
• Gorácz Anikó: A tékozló apa Apaföld
• Dercsényi Dávid: Biztonsági mentés Papírkutyák
MOZI
• Schreiber András: Isteni szikra
• Parádi Orsolya: Miért éppen Minnesota?
• Forgács Nóra Kinga: Oly sokáig szerettelek
• Varró Attila: Berlin Calling
• Baski Sándor: Elrabolva
• Sepsi László: A túlvilág szülötte
• Pápai Zsolt: A bűn árfolyama
• Alföldi Nóra: Egy boltkóros naplója
• Vajda Judit: Spancserek
• Klág Dávid: Zack és Miri pornót forgat
• Fekete Tamás: Ellenállók
E-MOZI
• Galambos Attila: Együttlét
DVD
• Pápai Zsolt: Parancsra tettük
• Alföldi Nóra: Tesó-tusa
• Klág Dávid: Nim szigete
• Kovács Marcell: És hamarosan a sötétség

             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Szcientológia, avagy a hit börtöne

Sepsi László

Going Clear – amerikai, 2015. Rendezte: Alex Gibney. Írta: Lawrence Wright könyvéből Alex Gibney. Kép: Samuel Painter. Zene: Will Bates. Gyártó: Jigsaw Productions. Forgalmazó: magyarhangya. Feliratos. 119 perc.

 

A Gernsback-kontinuum című William Gibson-novella fotós főhőse azt a feladatot kapja, hogy készítsen képeket a harmincas években épült futurisztikus épületekről, ám munkája során rádöbben, hogy az a jövő, amit a korszak sci-fi ponyvái elképzeltek, afféle virtuális térként fellelhető a jelenben. Hasonló élmény sejlik fel Alex Gibney bőséges mennyiségű archív felvételt használó dokumentumfilmjét nézve: a Szcientológia Egyházának riefenstahli díszleteiben, filmsztárokból faragott szentjeiben és a hazugságvizsgálóra emlékeztető fétiskütyüjében mintha Philip K. Dick egyik lidércnyomása talált volna utat magának a huszadik század valóságába. A sci-fi ponyvákkal indult L. Ron Hubbard fantazmagóriáiból jogi machinációk révén vallássá nyilvánított szcientológia alapító atyjának hála igen eleven kapcsolatot ápol azzal a Gernsback-érával, amit Gibson is felidéz – kiváltképp a bűbájos Xenu-mítosznak köszönhetően, ami szerint az emberiség eredettörténetében kiemelt szerepet játszott egy űrbéli overlord ténykedése. Miközben a kiugrott tagok visszaemlékezéseiből kibomlik a spirituális piramisjáték története az ötvenes évektől napjainkig, jól lekövethető, miként vált a minden jel szerint zavart elméjű – és anyagi motivációktól sem mentes – fantaszta önterápiás szektája mindinkább az elnyomás és manipuláció legkülönfélébb formáit használó kvázi-erőszakszervezetté. Mintha egy klasszikusan naiv utópia színeváltozását látnánk: ahogy a korai sci-fi idealizmusát is lassan legyűrte szkepticizmus és paranoia, úgy faragott az új vezér, David Miscavige a szcientológiából megfélemlítéssel és agymosással fenntartott, totalitárius mozgalmat. Gibney filmje azokban a pillanatokban a legbizarrabb, amikor rátapint, hogyan vált átjárhatóvá a huszadik században vallás és populáris kultúra – csak itt a „hinni akarok” bon mot-ja után nem egy X-akták epizód kezdődik.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/11 57-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12475