KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
   2009/április
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
FILMSZEMLE UTÁN
• Schubert Gusztáv: A fiúk mozija Játékfilmek
• Gelencsér Gábor: Párhuzamos történet
• Pápai Zsolt: Apró titkok kihantolása
• Baski Sándor: Bátorságpróba Dokumentumfilmek
MAFFIA-MOZI
• Nevelős Zoltán: Gyilkos kompánia Gomorra
• Wostry Ferenc: Itáliát látni és meghalni Olasz zsaruk
JARMAN
• Béresi Csilla: Angyali párbeszéd Derek Jarman és a Színek könyve
HERZOG, A KALANDOR
• Győrffy Iván: Szélsőségek között Werner Herzog dokumentumfilmjei
RAJZ-AMERIKA
• Varró Attila: Tabló a vázlattömbön Watchmen: Az őrzők
• Szabó Dénes: A mesének vége Tex Avery 100
• N. N.: Tex Avery stúdiói
• Schreiber András: Rágcsáló az örökkévalóságnak Miki egér 80 éve
ELLENVÉLEMÉNY
• Forgács Iván: Illatozó hervadtság Kelet-Európai elsőfilmesek
KÖNYV
• Baski Sándor: Ponyvaportré Wensley Clarkson: Quentin Tarantino
• Horeczky Krisztina: Fivérek és nővérek Tim Burton: Rímbörtön
KRITIKA
• Tüske Zsuzsanna: Fiúk a roncstelepről Intim fejlövés
• Csillag Márton: Budapest origami Papírrepülők
• Gorácz Anikó: A tékozló apa Apaföld
• Dercsényi Dávid: Biztonsági mentés Papírkutyák
MOZI
• Schreiber András: Isteni szikra
• Parádi Orsolya: Miért éppen Minnesota?
• Forgács Nóra Kinga: Oly sokáig szerettelek
• Varró Attila: Berlin Calling
• Baski Sándor: Elrabolva
• Sepsi László: A túlvilág szülötte
• Pápai Zsolt: A bűn árfolyama
• Alföldi Nóra: Egy boltkóros naplója
• Vajda Judit: Spancserek
• Klág Dávid: Zack és Miri pornót forgat
• Fekete Tamás: Ellenállók
E-MOZI
• Galambos Attila: Együttlét
DVD
• Pápai Zsolt: Parancsra tettük
• Alföldi Nóra: Tesó-tusa
• Klág Dávid: Nim szigete
• Kovács Marcell: És hamarosan a sötétség

             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Rob Roy

Hegyi Gyula

Egy műveltségi vetélkedőn feltehetően sokan kitalálnánk, hogy a Rob Roy című regény szerzője Walter Scott. Talán még azt is kiszorítanánk magunkból, hogy egy bátor szegénylegény, „afféle Robin Hood” igazságkeresésének történetét meséli el a romantikus regény eszközeivel. A gyerekkori emlékek és az iskolás fogalmak ködét eloszlatva most magát az eredeti történetet ismerhetjük meg egy érzékien látványos és mértéktartóan hollywoodi ízlést követő filmből. A kalandra akkor is érdemes vállalkoznunk, ha a régi történet felidézése (vagy valódi megismerése) óhatatlanul megfoszt minket némi romantikus illúziótól.

A Rob Roy alapkonfliktusa ugyanis – ha „kigöngyöljük” a tizennyolcadik századi skót díszletekből – igen kevéssé nevezhető romantikusnak. Rob Roy Mac Gregor, a klánfőnök egy tetemes haszonnal kecsegtető üzlet reményében komoly kölcsönt vesz fel egy arisztokratától. Ám a pénzt ellopják tőle, így maga és klánja eladósodik a hitelezőnek. A tisztes üzleti számítás és a szó szoros értelmében rabló tőke, a becsületes hitelfelvétel és az üzleti szférában is megjelenő kriminalitás ellentéte a történelmi kosztümök ellenére sem túlságosan ismeretlen előttünk. Amint az sem, hogy míg a hitelezőt az éppen kormányzó erőkhöz fűzik jó politikai kapcsolatok, addig az adóst az ellenzék táborába hajtja az átpolitizálódott élet szükségszerű logikája. Igaz, Rob Roy esetében még nem politikai pártok, hanem királyok és trónkövetelők jelképezik az egymással szembenálló érdekeket. Még a borzalmas bűntett, a szerető feleség és családanya meggyalázása sem vadromantikus szenvedélyből, hanem hideg számításból következik: így próbálják meg taktikai hibára kényszeríteni a féltékeny férjet. A történet a mai Szegeden, olajszőkítők, fegyvercsempészek, zugbankár cukrászok és jugó exlégiósok világában is játszódhatna.

Igaz, akkor nem láthatnánk benne Skócia szép hegyeit, titokzatosan megcsillanó tavait és a tizennyolcadik századi skót életforma gondosan restaurált díszleteit. A film nem viszi túlzásba a romantikát, hősei a kosztümök ellenére sem állnak távol tőlünk: épp csak annyi a távolságtartás, amennyi feltétlenül szükséges egy normális kosztümös filmhez. A Rob Roy című produkció ugyanolyan józan üzleti megfontolásból született, mint amilyen józan üzleti megfontolásból Rob Roy Mac Gregor annak idején kölcsönt vett fel egy kereskedelmi tranzakcióhoz. A producer könnyen kiszámítható hasznot, a mozilátogató pedig ugyancsak könnyen előrelátható, átlagosan kellemes kikapcsolódást remélhet a filmtől.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1995/07 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=916