KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
   2009/május
BLOG
• Varró Attila: Lábjegyzet a Pankrátorhoz Kayfabe, avagy a pankráció és a fikció
BACSÓ PÉTER
• Makk Károly: A tanú Bacsó Péter
CHE GUEVARA-IKONOK
• Vágvölgyi B. András: A popforradalmár evangéliuma Che – Az argentin; A gerilla
• Schreiber András: Gerilla, marketing Che Guevara, a reklámarc
DIGITÁLIS FORRADALOM
• Muhi Klára: Képbőség, képenyészet Beszélgetés a digitális forradalomról
• Schubert Gusztáv: Utánunk a képözön Digitális katasztrófák
• Varró Attila: Csillag-térkép Hálózatok a filmvilágban
• Deák Dániel: Gyógyméreg Tévéválság, válságtévé
NOUVELLE VAGUE 50
• Báron György: Királyok költője André Bazin
• Bíró Yvette: Varda fénytörésben Ágnes a plázson
JAKUZA-MOZI
• Wajzer Csaba: Tetovált sereg A jakuzafilmek evolúciója
• Géczi Zoltán: Veszett kutyák Jakuzák tabuk nélkül
FESZTIVÁL
• Schreiber András: Éljen a krízis! Berlin
• Vajda Judit: Nyakunkon az élet Dialëktus Fesztivál
HATÁRSÁV
• Beke László: Az összehajtogatott idő Maurer Dóra mozgóképei
KRITIKA
• Margitházi Beja: Iskolakultúra Az osztály
• Ardai Zoltán: Eltörölhetetlen Öcsi Puskás Hungary
• Gorácz Anikó: Lerobbant road-movie Prima primavera
• Varró Attila: A Test beszéde A pankrátor
DVD
• Géczi Zoltán: A tenger zúgása
• Pápai Zsolt: A támadás
• Varga Zoltán: Rémálom az Elm utcában I–VII.
• Alföldi Nóra: Az áruló

             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A pótolhatatlan Werner doktor

Alföldi Nóra

Médecin de campagne – francia, 2016. Rendezte: Thomas Lilti. Írta: Baya Kasmi és Sherazade Khalladi. Kép: Nicolas Gaurin. Zene: Alexandre Lier, Sylvain Ohrel és Nicolas Weil. Szereplők: François Cluzet (Werner), Marianne Denicourt (Nathalie Delizia), Christophe Odent (Norès), Patrick Descamps (Francis). Gyártó: 31 Juin Films / Les Films du Parc. Forgalmazó: Cirko Film Kft. Feliratos. 102 perc.

 

Az orvos-drámák számtalan előnyei közül az egyik legszembeötlőbb, hogy ugyanazzal a hatásmechanizmussal operálnak, mint egy vaskos bűnügyi történet, csak ebből a cselekményekből hiányzik a bűn – helyette viszont ott a betegség vagy kór vagy baleset, amelynél jobb antagonista szinte alig létezik, hiszen maga az anyatermészet szállítja a nézőnek, kegyetlenül szembesítve azt önnön törékenységével. Az izgalomspektrum tulajdonképpen korlátlan, ráadásul ezek a sztorik remek alkalmat nyújtanak a népesség pásztázására, pazar karakterkészletekkel való játékra, hiszen az orvos betegtől betegig jön-megy és nyomoz hol véres, hol rejtélyes esetleg komikus helyzetekben.

Thomas Lilti rendezőnek nem kellett a szomszédba mennie egy kis ihletért, hiszen amellett, hogy filmes, praktizáló háziorvos is – vélhetően ennek tudható be A pótolhatatlan Werner doktor keresetlen egyszerűsége és könnyedsége. A címszereplő főhős elhívatott vidéki orvosként igazi közösségformáló ember, mindenkit ismer, mindenkiről tud mindent, bejáratos mindenhová, a gyógyítás az élete. Amikor kiderül, hogy agydaganata van, saját orvosa a csinos Delezia doktornőt küldi mellé, hogy legalább a munka egy részében segítsége lehessen. Lilti az új kolléga betanítása és asszimilálódása örvén tárja elénk a francia vidék aprólékosan kidolgozott képét, és mereng el az élet és halál nagy kérdésein.

A pótolhatatlan Werner doktor kiegyensúlyozott és tartalmas dramedy, szeretnivaló, nyers karakterekkel, patikamérlegen mért humorral, feszültséggel és romantikával. Legfőbb ereje a hétköznapiságában rejlik, a történet bájosan ütött-kopott miliője remekül ellenpontozza az esetleges keresettséget. Lilti filmje attól izgalmas és érzelmes színfoltja a francia filmiparnak, hogy mesterien bontja ki a keserédes romantikus történetben a francia vidék szociohálóját.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2017/01 61-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13054