KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
   2009/május
BLOG
• Varró Attila: Lábjegyzet a Pankrátorhoz Kayfabe, avagy a pankráció és a fikció
BACSÓ PÉTER
• Makk Károly: A tanú Bacsó Péter
CHE GUEVARA-IKONOK
• Vágvölgyi B. András: A popforradalmár evangéliuma Che – Az argentin; A gerilla
• Schreiber András: Gerilla, marketing Che Guevara, a reklámarc
DIGITÁLIS FORRADALOM
• Muhi Klára: Képbőség, képenyészet Beszélgetés a digitális forradalomról
• Schubert Gusztáv: Utánunk a képözön Digitális katasztrófák
• Varró Attila: Csillag-térkép Hálózatok a filmvilágban
• Deák Dániel: Gyógyméreg Tévéválság, válságtévé
NOUVELLE VAGUE 50
• Báron György: Királyok költője André Bazin
• Bíró Yvette: Varda fénytörésben Ágnes a plázson
JAKUZA-MOZI
• Wajzer Csaba: Tetovált sereg A jakuzafilmek evolúciója
• Géczi Zoltán: Veszett kutyák Jakuzák tabuk nélkül
FESZTIVÁL
• Schreiber András: Éljen a krízis! Berlin
• Vajda Judit: Nyakunkon az élet Dialëktus Fesztivál
HATÁRSÁV
• Beke László: Az összehajtogatott idő Maurer Dóra mozgóképei
KRITIKA
• Margitházi Beja: Iskolakultúra Az osztály
• Ardai Zoltán: Eltörölhetetlen Öcsi Puskás Hungary
• Gorácz Anikó: Lerobbant road-movie Prima primavera
• Varró Attila: A Test beszéde A pankrátor
DVD
• Géczi Zoltán: A tenger zúgása
• Pápai Zsolt: A támadás
• Varga Zoltán: Rémálom az Elm utcában I–VII.
• Alföldi Nóra: Az áruló

             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Ház a ködben

Mátyás Péter

 

Az ismerős dallam úgy hangzott, hogy Amerika szabad ország, amely tárt karokkal várja a bevándorlókat, ahol szorgalommal és kitartással bárki megvalósíthatja álmait. Egzisztenciát teremthet, családot alapíthat, karriert építhet: a határ a csillagos ég. Szeptember tizenegyedike ténylegesen és szimbolikusan is porrá zúzta ezt az illúziót. Ma Amerika fél és rossz szemmel nézi az idegeneket.

A Ház a ködben fiatal hősnője, Kathy egyedül él szülei házában. Bezárkózik magányába, a levelek olvasatlanul sorakoznak lakásában, ezért megdöbben, amikor a bankja fizetési hátraléka miatt lefoglalja házát és kilakoltatja őt. Az utcára kerül, otthontalanul és pénztelenül. Egy ügyvédnő segítségével fellebbez a hibás végzés ellen, a bank azonban gyorsan cselekszik és elárverezi házát az értéke töredékéért. Behrani, az új tulajdonos az iráni hadsereg egykori ezredese, aki évek óta keményen dolgozik az Államokban, most végre megvalósíthatja álmát. Az olcsón vásárolt ingatlant jó pénzért továbbadva biztos jövőt teremthet családja számára. Ez az egyetlen esélye a megkapaszkodásra, különben élete végéig gürcölhet egy építkezésen. A régi és az új tulajdonos találkozása, az amerikai és az idegen kultúra összeütközése elkerülhetetlen.

Az ukrán származású, első filmes Vadim Perelman nagy empátiával ábrázolja a két tehetetlenül sodródó, a körülményeknek kiszolgáltatott ember küzdelmét a vélt vagy valódi igazságukért. Sajnos az összecsapás nem egyenlő erők harcát hozza. A Jennifer Connelly játszotta lány alakja ugyanis kissé sematikus. Visszaeső alkoholista, házassága tönkrement és férje elhagyta. Ezzel szemben a korábban szebb napokat látott ezredes figurája összetettebb, neki feleségéről, lányáról és fia taníttatásáról kell gondoskodnia. Drámája nagyobb formátumú, amit Ben Kingsley kiváló alakítása még inkább felerősít. A nagyszerű színészi teljesítmények mögött a film stílusa konvencionális, a szimbólumok könnyen érthetőek, mint azt a házba beköltöző család és a villanyoszlopra szálló gólya párhuzamos képei is jelzik. A befejezés viszont nyugtalanító, hiszen azt a kérdést feszegeti, hogy milyen esélye van ma egy külföldinek a beilleszkedésre a bizalmatlanság és gyanakvás légkörében. A rendező érdeme, hogy a félelem érzése nemcsak a szereplők tekintetét hatja át.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2004/04 59-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1892