KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
   2009/június
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Varró Attila: James Graham Ballard (1930–2009)
ROMA-DOKUMENTUMOK
• Bori Erzsébet: Láthatatlan emberek Kamera a cigánysoron
• Tóth Klára: „Nem én válogattam, hanem a történelem” Beszélgetés Sára Sándorral
• Mihancsik Zsófia: Képgettó Beszélgetés Szalai Júliával és Örkény Antallal
MÉLYDÉL
• Takács Ferenc: Odalent Délen Fekete Amerika
• Strausz László: Színvak emlékezet Mélydél fekete-fehérben
CYBERPUNK
• Kömlődi Ferenc: A valóra vált közeljövő William Gibson
• Géczi Zoltán: Bosozokuk, bio-robotok, transzhumánok A japán cyberpunk
SLASHER
• Kovács Marcell: Késsel-vasvillával Slasher: szex és bűnhődés
• Sepsi László: Vörösbetűs ünnepnapok Slasher-naptár
• Varró Attila: Tiszta forrásból Dennis Iliadis: Az utolsó ház balra
NOUVELLE VAGUE
• Ádám Péter: Kaszkadőr Stradivarival Jean-Paul Belmondo
• Schubert Gusztáv: Hímnem, nőnem Nők a francia újhullámban
FESZTIVÁL
• Baski Sándor: Családi körök A Titanic versenyfilmjei
• Gorácz Anikó: Túlélők földje Titanic: Filmdokk
KÖNYV
• Kelecsényi László: Nagyobb a füstje Egri Lajos: A drámaírás művészete
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Férfimunka Nyikita Mihalkov: 12
• Tüske Zsuzsanna: Hajrá, fiúk! N. Forgács Gábor: Álom.net
MOZI
• Varró Attila: A dolgok állása
• Alföldi Nóra: Oltalom
• Tüske Zsuzsanna: A nő másik arca
• Vajda Judit: Clara
• Forgács Nóra Kinga: Citromfa
• Parádi Orsolya: Versailles
• Nevelős Zoltán: Star Trek
• Pápai Zsolt: Képlet
• Kolozsi László: Vakság
• Baski Sándor: Őrült életek
• Schreiber András: René – Egy élet a rácsok mögött
E-MOZI
• Sepsi László: A legnagyobb japán
DVD
• Teszár Dávid: Liu Chia-liang filmjei
• Géczi Zoltán: Az erőszak városa
• Varró Attila: A látogatók
• Pápai Zsolt: Anna ezer napja

             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Picasso kalandjai

Soós Tamás Dénes

Picassos äventyr – svéd, 1978. Rendezte: Tage Danielsson. Szereplők: Gösta Ekman Jr., Hans Alfredson, Lena Olin. Forgalmazó: Annex Total. 110 perc.

A film, melynek anarchikus pimaszságára, lázálomszerű abszurditására Mel Brooks csak törekedni tudott – Woody Allen hasonló tőről metszett időskori estikéjét, az Éjfél Párizsban-t pedig nem is érdemes egy lapon emlegetni vele. A Picasso kalandjai lassan félszázados, de filmélményként továbbra is üdít – még ha nem is olyan genial, mint magyarországi kultusza tartja róla. Titka, hogy a Chaplin Diktátorára emlékeztető tabudöntögető hangnem ügyesen keveredik benne a Marx fivérek-féle őrült bohózattal. Tage Danielsson, Hans Alfredson és Gösta Ekman (a némafilmsztár unokája) Picasso életét „művészburleszkként” dolgozta fel, az életrajzot csupán ugródeszkának használva, amelyről a századelő bohém művészvilágának szatírájától egészen az alkotásból árucikket gyártó művészetipar kritikájáig jutottak el.

A Picasso kalandjai biopic-paródiának is elsőrangú. Az életrajzi filmek túl kompakt karakterjellemzése, hamis díszletvilága, vagy a zseni különlegesnek mondott, valójában banális hétköznapjai – mind-mind humoros riposztot kap. Ahogy a (korabeli) nemzeti sztereotípiák is: a spanyolul, angolul, németül, franciául stb. megszólaló színészek a nemzetiségre jellemző, humoros halandzsanyelven beszélnek (szinkron és felirat nélkül), de nem a félreértések, hanem az emberi kommunikáció nehézségének komédiáját játsszák. A legjobban az amerikaiaknak szúrnak oda, akiknél a harmincas években nem alkohol-, hanem művészettilalmat vezetnek be – a New Yorkba keveredő Picasso illegális csehókban ad túl a képein, mivel a művészet az amerikaiak szerint öl, butít és nyomorba dönt (különösen találó a szatíra, ha hozzáfűzzük: a 92 percesre kurtított amerikai verzióból az egész epizódot kicenzúrázták).

A gegek színvonala ugyan ingadozik, de a gyenge szó- („Toklas, be talkless”) és a túl száraz favicceket rendre feledteti, ahogy a svéd Monty Pythonok polgárt pukkasztanak, még ha esetünkben művészekről is van szó. A művészettörténeti irányzatokra és hírességekre (kötögető Hemingway, férfi színész által játszott Gertrude Stein) tett utalások finom intellektuális humora az, amit méltatlanul keveset emlegetnek a film kapcsán. Ám a XXI. században ez a Picasso kalandjai befogadásának egyik nehézsége is – művészeti hivatkozásai már nem olyan közérthetőek, mint negyven évvel ezelőtt. De ez nem a filmet, hanem a magyar oktatást minősíti.

Extrák: A DVD-n a film digitálisan felújított változata látható. Az extrák között helyet kapott egy 45 perces dokumentumfilm is Picasso és a nők címmel.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/05 63-63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12238