KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
   2009/június
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Varró Attila: James Graham Ballard (1930–2009)
ROMA-DOKUMENTUMOK
• Bori Erzsébet: Láthatatlan emberek Kamera a cigánysoron
• Tóth Klára: „Nem én válogattam, hanem a történelem” Beszélgetés Sára Sándorral
• Mihancsik Zsófia: Képgettó Beszélgetés Szalai Júliával és Örkény Antallal
MÉLYDÉL
• Takács Ferenc: Odalent Délen Fekete Amerika
• Strausz László: Színvak emlékezet Mélydél fekete-fehérben
CYBERPUNK
• Kömlődi Ferenc: A valóra vált közeljövő William Gibson
• Géczi Zoltán: Bosozokuk, bio-robotok, transzhumánok A japán cyberpunk
SLASHER
• Kovács Marcell: Késsel-vasvillával Slasher: szex és bűnhődés
• Sepsi László: Vörösbetűs ünnepnapok Slasher-naptár
• Varró Attila: Tiszta forrásból Dennis Iliadis: Az utolsó ház balra
NOUVELLE VAGUE
• Ádám Péter: Kaszkadőr Stradivarival Jean-Paul Belmondo
• Schubert Gusztáv: Hímnem, nőnem Nők a francia újhullámban
FESZTIVÁL
• Baski Sándor: Családi körök A Titanic versenyfilmjei
• Gorácz Anikó: Túlélők földje Titanic: Filmdokk
KÖNYV
• Kelecsényi László: Nagyobb a füstje Egri Lajos: A drámaírás művészete
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Férfimunka Nyikita Mihalkov: 12
• Tüske Zsuzsanna: Hajrá, fiúk! N. Forgács Gábor: Álom.net
MOZI
• Varró Attila: A dolgok állása
• Alföldi Nóra: Oltalom
• Tüske Zsuzsanna: A nő másik arca
• Vajda Judit: Clara
• Forgács Nóra Kinga: Citromfa
• Parádi Orsolya: Versailles
• Nevelős Zoltán: Star Trek
• Pápai Zsolt: Képlet
• Kolozsi László: Vakság
• Baski Sándor: Őrült életek
• Schreiber András: René – Egy élet a rácsok mögött
E-MOZI
• Sepsi László: A legnagyobb japán
DVD
• Teszár Dávid: Liu Chia-liang filmjei
• Géczi Zoltán: Az erőszak városa
• Varró Attila: A látogatók
• Pápai Zsolt: Anna ezer napja

             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Bean

Turcsányi Sándor

 

Először. Ismerjük Benny Hillt, Tahi Tóth Lászlót, Gálvölgyi Jánost. Szlovák barátaink az ő helyi megfelelőiket, ukrán elvtársaink ugyancsak. Szeszélyes évszakok típusú szórakoztató magazinok elnyűhetetlen hősei, alpári vidékek haramiái. Mr. Bean közülük egy, vele is biztosra lehet menni, tudhassa mindenki, mit kap a pénzéért. Csináltak már az időjárás jelentésből is egész estés mozifilmet. Lehet, hogy az pont nem jött be, de a tutizmus nem épp ijedős voltáról ismerhető fel.

Másodszor. Leginkább néma jeleneteik okán beszélhetünk nevezettekről úgy is, mint Chaplin és Keaton leszármazottairól, leginkább Stan és Pan mai mutációról, pláne ha el akarjuk adni a cuccot. Igaz Mr. Bean kicsit hangosabban fújja az orrát, és az a sok zuhogás, csobogás, egyéb belső hang, mely sertepertélését kíséri, bizony már Dolby Stereoért kiált. Mégis, a nyomorult ha elront valamit és meg szeretné javítani, csorbát köszörülne, hát ott lesi mind, a burleszk összes buta angyala. Mr. Bean, a barom, rátüsszent a híres festményre, mitől fölpattogzik a nemes anyag és semmivé lesz a híres modell arca. Aki rontotta már el főnöke rádiótelefonját, míg az kiugrott a szükségét végezni, hát e film által újra emberi sorba emelkedik. Magyarán az ősburleszk ma is pontosan úgy hat, mint rég, lehet utálni, csak fölösleges, mert úgy is elröhögöd magad.

Harmadszor. A film ezer kópiával indul, szerte az országban már láthatók az óriásplakátok, mozik pénztárablakából les ránk ez a jóravaló tulok. Én butulok. De az angolok sem emlékeznek már, mi az angol humor. Mr. Bean mozija sokkalta, tizennégyszer vagy mennyiszer, nagyobb siker volt, mint a Négy esküvő, egy temetés. Mellesleg hősünk abban is játszott, tán épp ennyiszer kevesebbet. Olvasom a TASSZ jelentését, hogy ma már az angolok is Galla Miklóst nézik, ha erős hazaira vágynak. Egy királyi temetés felér négy esküvővel, alighanem.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1997/11 55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1698