KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
   2009/június
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Varró Attila: James Graham Ballard (1930–2009)
ROMA-DOKUMENTUMOK
• Bori Erzsébet: Láthatatlan emberek Kamera a cigánysoron
• Tóth Klára: „Nem én válogattam, hanem a történelem” Beszélgetés Sára Sándorral
• Mihancsik Zsófia: Képgettó Beszélgetés Szalai Júliával és Örkény Antallal
MÉLYDÉL
• Takács Ferenc: Odalent Délen Fekete Amerika
• Strausz László: Színvak emlékezet Mélydél fekete-fehérben
CYBERPUNK
• Kömlődi Ferenc: A valóra vált közeljövő William Gibson
• Géczi Zoltán: Bosozokuk, bio-robotok, transzhumánok A japán cyberpunk
SLASHER
• Kovács Marcell: Késsel-vasvillával Slasher: szex és bűnhődés
• Sepsi László: Vörösbetűs ünnepnapok Slasher-naptár
• Varró Attila: Tiszta forrásból Dennis Iliadis: Az utolsó ház balra
NOUVELLE VAGUE
• Ádám Péter: Kaszkadőr Stradivarival Jean-Paul Belmondo
• Schubert Gusztáv: Hímnem, nőnem Nők a francia újhullámban
FESZTIVÁL
• Baski Sándor: Családi körök A Titanic versenyfilmjei
• Gorácz Anikó: Túlélők földje Titanic: Filmdokk
KÖNYV
• Kelecsényi László: Nagyobb a füstje Egri Lajos: A drámaírás művészete
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Férfimunka Nyikita Mihalkov: 12
• Tüske Zsuzsanna: Hajrá, fiúk! N. Forgács Gábor: Álom.net
MOZI
• Varró Attila: A dolgok állása
• Alföldi Nóra: Oltalom
• Tüske Zsuzsanna: A nő másik arca
• Vajda Judit: Clara
• Forgács Nóra Kinga: Citromfa
• Parádi Orsolya: Versailles
• Nevelős Zoltán: Star Trek
• Pápai Zsolt: Képlet
• Kolozsi László: Vakság
• Baski Sándor: Őrült életek
• Schreiber András: René – Egy élet a rácsok mögött
E-MOZI
• Sepsi László: A legnagyobb japán
DVD
• Teszár Dávid: Liu Chia-liang filmjei
• Géczi Zoltán: Az erőszak városa
• Varró Attila: A látogatók
• Pápai Zsolt: Anna ezer napja

             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Frida

Halász Tamás

 

Felénk kevéssé ismert képzőművész-zseni életéből készített filmet Julie Taymor. Alkotása az életrajzi film szigorúan dokumentarista irányát képviseli és ennek örülnünk kell, mert Frida Kahlo a miénk. A XX. századi latin-amerikai képzőművészet fontos alakja ugyanis apja révén félig magyar, magyar zsidó volt. Erre szolgáló bizonyíték a jelentős részben portrékat festő, munkáira előszeretettel szöveget is író Kahlo képein is fellelhető. Sajnos azonban e pontos – vagy, legalábbis pontosnak tűnő – filmben Kaló Vilmos, az Aradról Németországon át Mexikóba települt fényképész Taymornál (és nem csak nála) németként szerepel.

A Frida című film kettős portré: viharos házasság történelmi, tárgyi környezetét tekintve precíz ábrázolata. Kahlo szerelme, örök társa, férje Diego Rivera, a szintén világhírű mexikói forradalmár-festőművész. A film precízen veszi végig Frida saját, majd a két ember közös történetét, bőségesen, néha már kissé modoros pontossággal merítve a festőművész képeinek világából, a róla készült fotókból. Salma Hayek játéka viruló, csodás és hihető kamaszlányt, s halálos ágyán fekvő, negyvenhét éves asszonyt megörökítve is hiteles. Feladata óriási: modellje tizennyolc esztendősen, egy baleset következményeként örökre eljegyezte magát a szenvedéssel: darabokra tört medencecsontja, súlyosan sérült gerince soha nem gyógyult meg többé. Kahlo képeinek modellje nagyrészt elgyötört, meddőségre ítéltetett teste lett: saját, fájdalmasan gyönyörű vonásait szinte havonta örökítette meg. Társa, Rivera (Alfred Molina alakítja, néha kissé sekélyesen) az óriás termetű, hedonista festőzseni hűtlenkedésével keserítette meg életét, ám a szépséges Kahlo idővel megtanult revansot venni. Taymor Kahlo varázslatos művészetéből építi fel a film képi világát: igyekezetét jobbára siker koronázza. A század egyik nagy történetét látjuk e kissé ingadozó minőségű filmben.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2003/05 60-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2251