KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
   2009/június
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Varró Attila: James Graham Ballard (1930–2009)
ROMA-DOKUMENTUMOK
• Bori Erzsébet: Láthatatlan emberek Kamera a cigánysoron
• Tóth Klára: „Nem én válogattam, hanem a történelem” Beszélgetés Sára Sándorral
• Mihancsik Zsófia: Képgettó Beszélgetés Szalai Júliával és Örkény Antallal
MÉLYDÉL
• Takács Ferenc: Odalent Délen Fekete Amerika
• Strausz László: Színvak emlékezet Mélydél fekete-fehérben
CYBERPUNK
• Kömlődi Ferenc: A valóra vált közeljövő William Gibson
• Géczi Zoltán: Bosozokuk, bio-robotok, transzhumánok A japán cyberpunk
SLASHER
• Kovács Marcell: Késsel-vasvillával Slasher: szex és bűnhődés
• Sepsi László: Vörösbetűs ünnepnapok Slasher-naptár
• Varró Attila: Tiszta forrásból Dennis Iliadis: Az utolsó ház balra
NOUVELLE VAGUE
• Ádám Péter: Kaszkadőr Stradivarival Jean-Paul Belmondo
• Schubert Gusztáv: Hímnem, nőnem Nők a francia újhullámban
FESZTIVÁL
• Baski Sándor: Családi körök A Titanic versenyfilmjei
• Gorácz Anikó: Túlélők földje Titanic: Filmdokk
KÖNYV
• Kelecsényi László: Nagyobb a füstje Egri Lajos: A drámaírás művészete
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Férfimunka Nyikita Mihalkov: 12
• Tüske Zsuzsanna: Hajrá, fiúk! N. Forgács Gábor: Álom.net
MOZI
• Varró Attila: A dolgok állása
• Alföldi Nóra: Oltalom
• Tüske Zsuzsanna: A nő másik arca
• Vajda Judit: Clara
• Forgács Nóra Kinga: Citromfa
• Parádi Orsolya: Versailles
• Nevelős Zoltán: Star Trek
• Pápai Zsolt: Képlet
• Kolozsi László: Vakság
• Baski Sándor: Őrült életek
• Schreiber András: René – Egy élet a rácsok mögött
E-MOZI
• Sepsi László: A legnagyobb japán
DVD
• Teszár Dávid: Liu Chia-liang filmjei
• Géczi Zoltán: Az erőszak városa
• Varró Attila: A látogatók
• Pápai Zsolt: Anna ezer napja

             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Monty Python Repülő Cirkusza

Angol dada

Takács Ferenc

A Monty-szöveg már itt van, a kép is jöhetne utána.

 

Amikor vagy huszonöt évvel ezelőtt először láttam Londonban a Repülő cirkusz néhány epizódját – és ez már akkor is nosztalgikus repríz volt, hiszen a tévésorozatot és az egész Monty Python-heccet a hatvanas évek szülték –, nem gondoltam volna, hogy ebből egyszer Magyarországon is lesz valami. Ez a csodálatosan iránytalan marháskodás és elvszerűen agyalágyult semmitmondás ugyanis elsősorban nyelvi természetű ügy volt, az angolok hétköznapi érintkezésének, jól formált és általában olajozottan működő nyelvi szertartásformáinak – és ezek média-beli közhelyes megjelenítési formáinak – lidércesen pontos felidézésén alapult. Egyben mindezeknek a szétpukkasztása volt az egymásba omló poénok, a képből ki-be tolató, egymást össze-vissza keresztező jelenet-elemek és cselekményszálak populár-dadaista karneválja révén. Ráadásul ennek a viccorgiának volt valami megjátszottan gyermeteg camp jellege is: a csapat – Karinthyval ellentétben – a humorban is ismert tréfát, nem volt olyan rossz nyelvi poén, amely ne lett volna elég jó nekik.

De aztán a későbbi nagyfilmekkel, elsősorban a Gyalog-galopp-pal, majd a többivel a Monty Python-humor valahogy beszivárgott hozzánk, újabb időkben pedig a Holló Színház tett kísérletet, s voltaképp sikerrel, részben az eredeti anyag, részben az általánosabb értelemben vett montypythonizmus meghonosítására. Így lassan rászoktunk, sőt rákaptunk a dologra.

Most Szentgyörgyi József, aki fordításszövegeiben már sokszor bizonyságot adott nyelvi erejéről és hajlékony humoráról, lefordította az eredeti első sorozat epizódjainak a szövegkönyvét vagy – mondjuk így – „irodalmi forgatókönyvét”. Kitűnő munkát végzett: az anyag – az elkerülhetetlen veszteségi hányadot leszámítva – átjött, él és hat magyarul. Ami egyszerűbben fogalmazva így hangzik: lehet rajta nevetni sokat. Jó harmincegynéhány év után a Monty Python végre igazán megérkezett hozzánk, s ahogy a könyvet lapozgatom, az az érzésem, hogy marad is egy darabig.

 

Graham Chapman, John Cleese, Terry Gilliam, Eric Idle, Terry Jones és Michael Palin: Monty Python repülő cirkusza * Se hang, se kép. Első kötet. Szentgyörgyi József fordítása. Budapest: Cartaphilus Kiadó, 2000.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2001/04 52. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3275