KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
   2009/június
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Varró Attila: James Graham Ballard (1930–2009)
ROMA-DOKUMENTUMOK
• Bori Erzsébet: Láthatatlan emberek Kamera a cigánysoron
• Tóth Klára: „Nem én válogattam, hanem a történelem” Beszélgetés Sára Sándorral
• Mihancsik Zsófia: Képgettó Beszélgetés Szalai Júliával és Örkény Antallal
MÉLYDÉL
• Takács Ferenc: Odalent Délen Fekete Amerika
• Strausz László: Színvak emlékezet Mélydél fekete-fehérben
CYBERPUNK
• Kömlődi Ferenc: A valóra vált közeljövő William Gibson
• Géczi Zoltán: Bosozokuk, bio-robotok, transzhumánok A japán cyberpunk
SLASHER
• Kovács Marcell: Késsel-vasvillával Slasher: szex és bűnhődés
• Sepsi László: Vörösbetűs ünnepnapok Slasher-naptár
• Varró Attila: Tiszta forrásból Dennis Iliadis: Az utolsó ház balra
NOUVELLE VAGUE
• Ádám Péter: Kaszkadőr Stradivarival Jean-Paul Belmondo
• Schubert Gusztáv: Hímnem, nőnem Nők a francia újhullámban
FESZTIVÁL
• Baski Sándor: Családi körök A Titanic versenyfilmjei
• Gorácz Anikó: Túlélők földje Titanic: Filmdokk
KÖNYV
• Kelecsényi László: Nagyobb a füstje Egri Lajos: A drámaírás művészete
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Férfimunka Nyikita Mihalkov: 12
• Tüske Zsuzsanna: Hajrá, fiúk! N. Forgács Gábor: Álom.net
MOZI
• Varró Attila: A dolgok állása
• Alföldi Nóra: Oltalom
• Tüske Zsuzsanna: A nő másik arca
• Vajda Judit: Clara
• Forgács Nóra Kinga: Citromfa
• Parádi Orsolya: Versailles
• Nevelős Zoltán: Star Trek
• Pápai Zsolt: Képlet
• Kolozsi László: Vakság
• Baski Sándor: Őrült életek
• Schreiber András: René – Egy élet a rácsok mögött
E-MOZI
• Sepsi László: A legnagyobb japán
DVD
• Teszár Dávid: Liu Chia-liang filmjei
• Géczi Zoltán: Az erőszak városa
• Varró Attila: A látogatók
• Pápai Zsolt: Anna ezer napja

             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Szerelem a kolera idején

Kolozsi László

Love in the Time of Cholera – amerikai, 2007. Rendezte: Mike Newell. Írta: Gabriel García Márquez regényéből Ronald Harwood. Kép: Affonso Beato. Zene: Antonio Pinto. Szereplők: Javier Bardem (Florentino Ariza), Laura Harring (Sara), Benjamin Bratt (Dr. Urbino), Gina Bernard Forbes (Digna), Giovanna Mezzogiorno (Fermina). Gyártó: New Line Cinema / Stone Village Pictures. Forgalmazó: Fórum Hungary. Feliratos. 138 perc.

 

Gabriel García Márquez regényei eddig ellenálltak a megfilmesítésnek (a kisregények nem), mert García Márqueznél az események, nem mindig, de igen sokszor, allegóriák: egy-egy érzést fejeznek ki. Egy, csupán történetté alakítva leírható benyomást. A szív mintha egy pillanatra lángra gyúlna – és nem hagyna maga után e pillanat leírható képeket, csak nyugtalanító érzeményeket, melyek kizárólag egy regény hálójával befoghatók. García Márquez történeteiben a hősök az érzéseknek vetik alá magukat. Mintha egyedül csak azok irányítanák a sorsukat. A García Márquez-regények – vagyis a sorsmegváltoztató, lenyűgöző érzések – fülledt dzsungelében egy filmes nem vághatott utat: a kubai filmfőiskolán forgatókönyvírást tanító szerző nem engedélyezte a legfontosabb művek megfilmesítését. Úgy tűnt, nagyon jól tudja, mi adaptálható, mi nem – és azt is, hogy miért nem. Nem egy esetben filmforgatókönyveiből merített ötletet regényeihez, az A szerelemről és más démonokról tulajdonképpen előbb volt film, mint könyv, és a korábbi sikertelen – bár a Szerelem a kolera idejénnél sikeresebb – García Márquez-átirat, Az ezredes úrnak nincs, aki írjon alapötlete is felbukkant már régi szkriptjeiben.

Mike Newell komolyan vette García Márquez legmívesebb, tehát A pátriárka alkonya után a legtöbb történet-metaforát tartalmazó könyvét, azt gondolta, hogy akkor jár el helyesen, ha képekkel festi meg García Márquez történeteit, ha hű marad a szöveghez: az eredmény magáért beszél. A hatalmas történelmi tabló, a rangos latin színészek (köztük a legrosszabb formáját hozó Javier Bardem), a furcsa akcentusok, a folyóvölgyek fülledt erotikája, a végtelen, komor esők, a szenvedély mindent átjáró illata, Shakira édes dalai – unalmas, mint egy háromhetes út a Rio Magdalénán. A sötét kabinokban kihágásra kész asszonyok is csak ideig-óráig csillapítják az érzést: ez a dzsungel elviseletlenül egyhangú. Egy hangon szól. A szerelem hangján. Ez az a hang, amit García Márquez is már csak egy igen leleményes történettel mer megszólaltatni: a könyv sokkal több szólamú. A cím is megtéveszthette a remek angol iparost (Harry Potter könnyebben megadta magát): a regény nem csak a szerelemről, és nem csak a kolera idejéről szól.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2008/02 55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9277