KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
   2009/augusztus
KUBRICK
• Schreiber András: Millenium Monolit 10 mínusz Kubrick
JIM THOMPSON
• Roboz Gábor: Tűzijáték az alagút végén Jim Thompson
• Varró Attila: A köztes szerző Gyilkosság
CANNES
• Létay Vera: Vértestvérek
• N. N.: Cannes-i díjak (2009)
KENYERES BÁLINT
• Kovács András Bálint: Ember a mozgó felvevőgéppel Kenyeres Bálint rövidfilmjeiről
• Csillag Márton: A lebegés szépsége Beszélgetés Kenyeres Bálinttal
TARANTINO
• Géczi Zoltán: Becstelen bírák, becsületes brigantik Világháborús mozi
• Gyenge Zsolt: Kill Hitler, avagy a nárcisztikus Quentin Becstelen brigantyk
PERZSA HÁLÓ
• Barkóczi Janka: Rettenetes gyerekek Iráni film: az új nemzedék
• Epres Tamás: A cenzor és a perzsa macskák Bahman Gobadi
NOUVELLE VAGUE
• Orosdy Dániel: Új hullámok, régi bűnök Hitchcock és a nouvelle vague
• Ádám Péter: Az írógéptől a kameráig Nouvelle vague: A szerzői film teóriája
TELEVÍZÓ
• Schreiber András: Hurrá, nyaralunk? Tévénemzedék
• Kemenes Tamás: Virtuális viszonyok A tévé mint családtag
KÖNYV
• Vincze Teréz: Arcművészet Margitházi Beja: Az arc mozija
• Pápai Zsolt: Kamaszpanasz Kitano Takeshi: Fiú
KRITIKA
• Varró Attila: Az utolsó gengszter Közellenségek
• Gorácz Anikó: Kisköltségvetésű mágia Boszorkánykör
MOZI
• Nevelős Zoltán: Il Divo
• Vincze Teréz: Pandora szelencéje
• Vajda Judit: Nászajánlat
• Roboz Gábor: Szerelem második látásra
• Tüske Zsuzsanna: Szerelem olasz módra
• Varró Attila: Görögbe fogadva
• Baski Sándor: Transformers: A bukottak bosszúja
• Sepsi László: Bunyó
• Parádi Orsolya: Jégkorszak 3: A dínók hajnala
• Csillag Márton: Brüno
DVD
• Géczi Zoltán: A Fehér Lótusz Klánja
• Varga Zoltán: Hellraiser I-III
• Pápai Zsolt: Állj, határ!
• Kovács Marcell: Sóhajok

             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Tobi

Varga András

Spanyolországban vagyunk – valamikor a hetvenes évek végén – amikor az angyaltermetű Tobinak, egy felhőtlen életű munkáscsalád kisfiának szárnyai nőnek. Kálváriája és kalandjai során, ahogyan ez már a normális polgári demokráciákban lenni szokott, levitézlik a tudomány, kiárusíttatik a családi szeretet, és a gyermeki ártatlanság diadalmaskodik az angyali puttó mennybemenetelével.

E habkönnyű banalitást világ-kritizáló hajlama tehetné számunkra érdekessé, mert nem akármilyen filmcsíny a katolikus Spanyolországban gúnyolódni a szent család profanizálásával; hiszen az, ami századokkal-évtizedekkel előbb még isteni csoda lett volna, most a racionális-prakticista társadalomban már csak nyűg és teher. Nyűg, mert a tudat isten után is transzcendentumokkal terhes: csészealjak, UFO-k, idegen lények rémisztik. Ám ez a teher megfelelő járomba fogva profitot hajthat: a folyamat karikatúráját vetítik elénk a romantikus antikapitalizmus jegyében fogant képek.

A rendező – Antonio Mercero – bármily elképzeléseket rejtegetett is tarsolyában – elsősorban szórakoztat. Mozija szatirikusan szemlélteti korát, merészen elegyítve a realista bálványdöngetést börleszk ízű, jellemkomikai elemekkel. Mint a közönség szükségleteit jól ismerő mester filmjét a hagyományos érzelmi azonosulást-elutasítást követelő fordulatokra építi. Gyengéi épp erényeiből fakadnak: túl sok a hetvenes évek olasz és gyatrább francia politikai krimijeiből gyanúsan ismerős helyzet. Élményrontóvá az eredeti ötlet túlhajszolása ott lesz, ahol a film öncélú „igazoló jelentéssé” válik: íme, az újsütetű spanyol demokráciában már ezt is lehet! Eredetibb kritikai és stilisztikai elképzelés talán jobban óvná a végkicsengésében komolykodóvá sikeredett filmet a kegyetlenül szokványos feledéstől.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1982/01 48. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7220