KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
   2009/szeptember
KÉPHATALOM
• Szilágyi Anna: Csivitelő forradalom Újmédia
• Deák Dániel: Egyenes adás a jövőbe Interaktív televíziózás
• Várkonyi Benedek: Rendszerváltás videóval Beszélgetés Elbert Mártával
• Örkény Antal: Polgári szolgálat Válságjelek-kiállítás
GŐZPUNK
• Beregi Tamás: Etűdök gőzturbinára Steampunk történelem
• Teszár Dávid: Teljes gőzzel hátra Steampunk-anime
• Kovács „Tücsi” Mihály: Az ostrom Budavár, 1849
• Vajda Judit: Felcsavart Potterméter Harry Potter és a Félvér Herceg
ROMCOM
• Darab Zsuzsa: Szerelem a négyzeten Romantikus komédiák
• Varró Attila: Két világ közt Római vakáció
• Szabó Noémi: Cukormáz George Cukor és a romkom
PRESSBURGER
• Takács Ferenc: Egy angol úr Miskolcról Emeric Pressburger és a forgatókönyvírás dicsősége
• Vincze Teréz: Expresszionizmus lábujjhegyen Vörös cipellők
FORMAN
• Zalán Vince: Sem hazugság, sem utópia Miloš Forman cseh tetralógiája – 1.rész
• Báron György: Forman kísértetei Fordulatok
FESZTIVÁL
• Muhi Klára: Animálunk, ergo vagyunk Kecskemét: Kaff 2009
HATÁRSÁV
• Szíjártó Imre: Nagy mennyország A határon túli magyar film
KRITIKA
• Csillag Márton: Francia illatok Rózsaszín sajt
MOZI
• Roboz Gábor: Egy kis gubanc
• Varró Attila: Hajsza a föld alatt
• Galambos K. Attila: Kiságyúk
• Tüske Zsuzsanna: Férj és feleség
• Vajda Judit: Két szerető
• Forgács Nóra Kinga: Vénasszonyok nyara
• Vajda Judit: Karate kölyök
• Gyenge Zsolt: Gyors meló
• Sepsi László: GI Joe : A kobra árnyéka
• Kovács Marcell: Kísértetjárás Connecticutban
• Schreiber András: Fanboys – Rajongók háborúja
DVD
• Pápai Zsolt: Fennsíkok csavargója
• Pápai Zsolt: Kínai történet I–III (Volt egyszer egy Kína)
• Klág Dávid: Időbűnök
• Tosoki Gyula: Példátlan példaképek

             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Könyv

Tóbiás Áron: Korda Sándor

Nemeskürty István

Nagy témáról röviden írni nehezebb, mint hosszan. Udvariasságtól függetlenül méltánylandó tehát, hogy Tóbiás Áron a majdnem áttekinthetetlenül szerteágazó, magyarul azonban jószerint hozzáférhetetlen Korda-irodalom után és ismeretében egy pár íves tömör, a lényeget megfogalmazni kívánó tanulmányt publikált. Szellemes, érdekes, a legfontosabb ismereteket közlő írás, amelyből a szakmai tájékozottsággal nem rendelkező mozinéző jó eligazítást kap Korda Sándorról. Azért is nagy dolog mindezt egyetlen rövid lélegzetű tanulmányban megoldani, mert Korda nem egyszerűen külföldre származott magyar filmrendező volt, hanem sikeres filmvállalkozó és – a második világháborúban – az angol titkosszolgálat jelentős segítője.

Tóbiás a számtalan Korda-legendából jól válogatott, a legjellemzőbbeket emelve ki. Vállalkozói tevékenységéről is szól, ami azért fontos, mert a filmtörténetek általában alig foglalkoznak a filmvállalkozók filmtörténeti jelentőségével.

Bíráló megjegyzésünk, két mozzanatra szorítkozik. Egyik, hogy keveselljük az érdemi filmelemzést, azt, hogy a szerző meggyőzzön bennünket némelyik Kordafilm esztétikai jelentőségéről.

A másik, hogy Karol Kulik kiváló monográfiája óta – és erre a monográfiára Tóbiás igen helyesen támaszkodik –, egy nagyon fontos új ismerettel gazdagodott a Korda-kutatás. 1976-ban jelent meg – majd zsebkönyv formájában 1978-ban – William Stevenson: A Man Called Intrepid című könyve, mely a szövetségesek egybehangolt második világháborús hírszerző és elhárító tevékenységével foglalkozik. A szakavatott szerző hitelt érdemlően bizonyítja, hogy Korda nem egyszer sietett az angol kormány és személy szerint Churchill miniszterelnök segítségére; például az ő közreműködésével készítették elő a Heydrich, a németek prágai helytartója elleni merényletet. Mikor Kulik könyve megjelent, Stevenson munkája még csak készült, ö tehát nem tudhatott erről, annál fontosabb lett volna azonban á magyar olvasót az újabban felbukkant tényekkel megismertetni. Amikor tehát Tóbiás azt írja, hogy midőn Korda 1940 júniusában Amerikába hajózott, és emiatt az angol sajtóban fergeteges támadás indult ellene, (86. lap) akkor, és ezt Stevenson könyvéből tudjuk, Korda azért ment Kanadába, hogy Zoltán öccsével együtt az őserdőben ál-filmstúdiót létesítsen, ahol filmforgatás látszatával a Heydrich elleni csapatot képezték ki. Bizonyos tehát, hogy Korda, amint azt egyébként Herbert Wilcox angol rendező gyanította, ilyen érdemei miatt kapta meg a „sir” címet. Alig néhány héttel a sikeres Heydrich-merénylet után – és ezt már Kulik említi könyvében – Korda a Gestapo „likvidálandók” listájára került születési adataival és londoni lakcímével.

Azért tértünk ki viszonylag részletesen erre a körülményre, mert ki tudja, mikor adódik ismét alkalom Korda Sándorról könyvet írni és e könyvről ismertetéseket publikálni.

Korda Sándornak, ennek a színes egyéniségnek a képe tehát egy kicsit megkomolyodott, sok látszat-bohémsága mögött még bizonyosan nem egy titok rejtőzik.…

Tóbiás Áron tájékozottsága és eleven stílusa szinte predesztinálja őt ilyen jellegű portrék megírására, szívesen olvasnánk tőle más magyar filmegyéniségekről is, hiszen annakidején a frissen indult Filmkultúrában is forrásértékű beszélgetései és cikkei jelentek meg e témakörből.

 

 

Tóbiás Áron: Korda Sándor. Népművelési Propaganda Iroda Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívum. 1980. Budapest. 89. o.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1981/03 62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7540