KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
   2009/október
BLOG
• Klacsán Csaba: Röghöz kötve CinePécs 2009
3D REVOLÚCIÓ
• Ádám Péter: Térhatású jövő A mozi harmadik forradalma
• Varró Attila: Kalandra fel Térhatású animáció
• Gorácz Anikó: Térélmény A 3D múltja, jelene és jövője
• Sepsi László: A halál ezer arca David R. Ellis: A végső állomás 3D
MAGYAR SCI-FI
• Németh Attila: Mondjam vagy mutassam? A magyar SF-irodalom és a film
• Csordás Attila: Thelomeris Beszélgetés Hatvani Balázzsal
• Schreiber András: Vételhiba Vranik Roland: Adás
• Schubert Gusztáv: A számok ura Pater Sparrow: 1
SPANYOL TRENDEK
• Géczi Zoltán: Baljós arkangyalok Spanyol horror-reneszánsz
• Lénárt András: Van-e élet Almodóvar után? A mai spanyol film
• Bikácsy Gergely: Könnycsepp a vérhagymán Megtört ölelések
MAGYAR MŰHELY
• Zalán Vince: Szemben az árral? Beszélgetés Jankovics Marcellel
• Forgách András: Szélesvásznú lélek Robert Capa
FORMAN
• Zalán Vince: Sem hazugság, sem utópia Miloš Forman cseh tetralógiája – 2. rész
MÉDIA
• Hirsch Tibor: MikroHollywood YouTube mozi
KÖNYV
• Baski Sándor: Nyomkereső Mátyás Győző: A látszat birodalma
KRITIKA
• Klág Dávid: Anyaföldön kívüli Neill Blomkamp: District 9
• Bori Erzsébet: Ördögi kísértetek Gárdos Péter: Tréfa
MOZI
• Schreiber András: Fausta éneke
• Varró Attila: Rövidlátók
• Baski Sándor: Free Rainer
• Roboz Gábor: Pippa Lee négy élete
• Kolozsi László: Észak
• Alföldi Nóra: Pánikfalva
• Tüske Zsuzsanna: Családban marad
• Pápai Zsolt: Admirális
• Forgács Nóra Kinga: Apám zenéje
• Vajda Judit: A csúf igazság
• Sepsi László: Az időutazó felesége
• Géczi Zoltán: Halloween 2.
DVD
• Gelencsér Gábor: Bergman-jelenetek
• Varró Attila: Houdini – A halál mágusa
• Kovács Marcell: Az áruló
• Nagy V. Gergő: Foxy Brown

             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Perlasca

Ágfalvi Attila

 

Giorgo Perlasca olasz marhakereskedőt 1944-ben Budapesten érte a nyilas hatalomátvétel. Noha annak idején a spanyol polgárháborúban a kommunisták ellen harcolt, náciellenes érzelmei miatt álnéven bujkálni kényszerült, menekülési kísérletei pedig drámai körülmények között sorra meghiúsultak, pedig vesztegetéssel, hamis útlevél vásárlásával és magas rangú pártfogók segítségével egyaránt megpróbálkozott. Aztán egy döbbenetes fordulattal és igazi talpraesett talján pimaszsággal üldözöttből zsidómentő spanyol diplomatává bűvészkedte át magát: bujdosásai során szembesülve a nyilas terror leírhatatlan és felfoghatatlan aljasságával, egy kétes eredetű, ámde magától Franco tábornoktól származó, nevére szóló iratot lobogtatva egyszerűen betört a háborús védettséget élvező spanyol nagykövetségre, diplomatává nyilvánította magát, és az igazi spanyol nagykövet távozása után annak szerepét átvéve színjátszástól, megvesztegetéstől, pofátlan hazudozástól és az állandó életveszélytől egyaránt vissza nem riadva (ráadásul a számára addigra már a spanyolok által biztosított egérutat, a svájci vízumot is elutasítva) zsidómentő magánakciókba kezdett. Közel ötezer ember köszönhette neki megmenekülését, mire a szovjet csapatok kifüstölték a nemzetvezető testvér utolsó gyilkosait is a fővárosból.

Ezt a valóban elképesztő történetet az olasz-magyar koprodukcióban készített film egyfajta jól ismert konzervatív, mutogatós-magyarázós, mindent a hiteltelenségig túldramatizáló filmnyelven mutatja be, míg a színészek a tőlük nyilván elvárt színpadiassággal, de egyes részletekben még így is átélhetően és megrendítően adják elő. A néző viszont csak a képzeletére hagyatkozhat, ha megpróbálja megérteni, hogyan és miféle indíttatásra tudhatta éppen ez a saját bevallása szerint is hétköznapi, az eseményekbe fatális véletlenek folytán belesodródó férfi a szinte már szürreálisan abszurd mértékű embertelenség közepette végbevinni mindazt, amire sajnos olyan kevesen voltak képesek.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2004/10 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1609