KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
   2009/október
BLOG
• Klacsán Csaba: Röghöz kötve CinePécs 2009
3D REVOLÚCIÓ
• Ádám Péter: Térhatású jövő A mozi harmadik forradalma
• Varró Attila: Kalandra fel Térhatású animáció
• Gorácz Anikó: Térélmény A 3D múltja, jelene és jövője
• Sepsi László: A halál ezer arca David R. Ellis: A végső állomás 3D
MAGYAR SCI-FI
• Németh Attila: Mondjam vagy mutassam? A magyar SF-irodalom és a film
• Csordás Attila: Thelomeris Beszélgetés Hatvani Balázzsal
• Schreiber András: Vételhiba Vranik Roland: Adás
• Schubert Gusztáv: A számok ura Pater Sparrow: 1
SPANYOL TRENDEK
• Géczi Zoltán: Baljós arkangyalok Spanyol horror-reneszánsz
• Lénárt András: Van-e élet Almodóvar után? A mai spanyol film
• Bikácsy Gergely: Könnycsepp a vérhagymán Megtört ölelések
MAGYAR MŰHELY
• Zalán Vince: Szemben az árral? Beszélgetés Jankovics Marcellel
• Forgách András: Szélesvásznú lélek Robert Capa
FORMAN
• Zalán Vince: Sem hazugság, sem utópia Miloš Forman cseh tetralógiája – 2. rész
MÉDIA
• Hirsch Tibor: MikroHollywood YouTube mozi
KÖNYV
• Baski Sándor: Nyomkereső Mátyás Győző: A látszat birodalma
KRITIKA
• Klág Dávid: Anyaföldön kívüli Neill Blomkamp: District 9
• Bori Erzsébet: Ördögi kísértetek Gárdos Péter: Tréfa
MOZI
• Schreiber András: Fausta éneke
• Varró Attila: Rövidlátók
• Baski Sándor: Free Rainer
• Roboz Gábor: Pippa Lee négy élete
• Kolozsi László: Észak
• Alföldi Nóra: Pánikfalva
• Tüske Zsuzsanna: Családban marad
• Pápai Zsolt: Admirális
• Forgács Nóra Kinga: Apám zenéje
• Vajda Judit: A csúf igazság
• Sepsi László: Az időutazó felesége
• Géczi Zoltán: Halloween 2.
DVD
• Gelencsér Gábor: Bergman-jelenetek
• Varró Attila: Houdini – A halál mágusa
• Kovács Marcell: Az áruló
• Nagy V. Gergő: Foxy Brown

             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Gengszterek gengsztere

Pápai Zsolt

 

Az elmúlt években a brit gengszterfilm hirtelen támadt neoreneszánsza izgalmas művek sorát hajtotta be a szerencsésebb országokban a mozikba: az egekig magasztalt Guy Ritchie munkái mellett a Fast Food, a Circus, a Kiss Kiss Bang Bang, a Sexy Beast mind-mind figyelemre méltó darab.

Valamennyi közül a tavaly készült, nálunk csak videón terített Gengszterek gengsztere az egyik legsikeresebb. A film a hatvanas évek végén játszódó, kacifántosan alakuló karriertörténet a főnöke hatalmára éhes, ambiciózus és leleményes, eszközeiben nem válogatós maffiózójelöltről. A most debütáló Paul McGuigan klasszikusokon iskolázott rendező, aki úgy forgatta minden ízében modern művét, hogy közben nem ült fel a legújabb trendeknek. A direktor a nagy múltú brit gengszterfilm hagyományából két kulcsműre támaszkodik: Mike Hodges Get Carterével az önnön korlátoltságukba szédült hősök galériája, Peter Medak Kray fivérekével pedig a precíz és aprólékosan rekonstruált miliőrajz rokonítja opusát. McGuigan fél szemmel persze az amerikai mozira is figyel, azonban – ellentétben annyi kortársával – az ottani minták közül nem Tarantino, inkább John Boorman és Brian DePalma klasszikusai ihletik meg: A játéknak vége és A sebhelyesarcú néhány motívuma és történetépítkezésének fordulatai félreérthetetlenül jelen vannak a Gengszterek gengszterében.

A vizuális csemegékkel (nagylátószög, többszörösen osztott vászon, többszörös expozíció stb.) megtalpalt film igazi erénye, hogy a trükkök nem telepszenek rá az építményre, a rendező kizárólag akkor él a finom formalista megoldásokkal, amikor a struktúrát nem sérti velük. A Gengszterek gengsztere így nem szimpla formamutatvány, sokkal több annál: alapvetően színészközpontú munka, melyben a parádés alakításoknak jut a főszerep. A mozi talán egyetlen hibája csöppet elnagyolt, a második felében felhíguló szerkezete. McGuigan meséje a bűnről azonban e hibáival együtt is az év egyik meglepetésfilmje lehet nálunk. A Gengszterek gengsztere aprócska gyöngyszem, de valódi.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2001/09 57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3451