KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
   2009/október
BLOG
• Klacsán Csaba: Röghöz kötve CinePécs 2009
3D REVOLÚCIÓ
• Ádám Péter: Térhatású jövő A mozi harmadik forradalma
• Varró Attila: Kalandra fel Térhatású animáció
• Gorácz Anikó: Térélmény A 3D múltja, jelene és jövője
• Sepsi László: A halál ezer arca David R. Ellis: A végső állomás 3D
MAGYAR SCI-FI
• Németh Attila: Mondjam vagy mutassam? A magyar SF-irodalom és a film
• Csordás Attila: Thelomeris Beszélgetés Hatvani Balázzsal
• Schreiber András: Vételhiba Vranik Roland: Adás
• Schubert Gusztáv: A számok ura Pater Sparrow: 1
SPANYOL TRENDEK
• Géczi Zoltán: Baljós arkangyalok Spanyol horror-reneszánsz
• Lénárt András: Van-e élet Almodóvar után? A mai spanyol film
• Bikácsy Gergely: Könnycsepp a vérhagymán Megtört ölelések
MAGYAR MŰHELY
• Zalán Vince: Szemben az árral? Beszélgetés Jankovics Marcellel
• Forgách András: Szélesvásznú lélek Robert Capa
FORMAN
• Zalán Vince: Sem hazugság, sem utópia Miloš Forman cseh tetralógiája – 2. rész
MÉDIA
• Hirsch Tibor: MikroHollywood YouTube mozi
KÖNYV
• Baski Sándor: Nyomkereső Mátyás Győző: A látszat birodalma
KRITIKA
• Klág Dávid: Anyaföldön kívüli Neill Blomkamp: District 9
• Bori Erzsébet: Ördögi kísértetek Gárdos Péter: Tréfa
MOZI
• Schreiber András: Fausta éneke
• Varró Attila: Rövidlátók
• Baski Sándor: Free Rainer
• Roboz Gábor: Pippa Lee négy élete
• Kolozsi László: Észak
• Alföldi Nóra: Pánikfalva
• Tüske Zsuzsanna: Családban marad
• Pápai Zsolt: Admirális
• Forgács Nóra Kinga: Apám zenéje
• Vajda Judit: A csúf igazság
• Sepsi László: Az időutazó felesége
• Géczi Zoltán: Halloween 2.
DVD
• Gelencsér Gábor: Bergman-jelenetek
• Varró Attila: Houdini – A halál mágusa
• Kovács Marcell: Az áruló
• Nagy V. Gergő: Foxy Brown

             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

A hatvannyolcas zárvány

Kovács András Bálint

 

A szűk (szakértő vagy ínyenc) közönséget megcélzó fesztiválok divatja valamikor a nyolcvanas évek elején keletkezhetett, mert a quimperi és a pordenonei is ugyanabban az évben, 1983-ban indult. Egyik sem kommerciális és mindkettő tematikus, a kettő közül viszont az előbbi egzotikusabb. Nemcsak a fesztivál témáit, hanem helyét illetően is. Quimper kisváros a franciaországi Bretagne délnyugati csücskében. Abban, hogy kisvárosok rendeznek filmfesztiválokat, semmi különös nincsen. Quimperre azonban nem véletlenül esett a választás. Ezt a fesztivált egy olyan társaság szervezi, amelynek tagjai közül sokan valamikor hatvannyolc és az újbaloldali eszmék bukása után elhatározták, hogy ha a társadalmat megváltam nem tudják is, ők maguk azért más életet fognak élni, és leköltöztek vidékre földet művelni, állatokat nevelni, természetközelibb életet élni, lehetőleg minél messzebb Párizstól. (Agnès Varda: Sem fedél, sem törvény című filmjében is találkozhatunk egy ilyen alakkal. ) Hatvannyolc és a filmművészet kapcsolatát illetően pedig elég emlékeztetni a Langlois-féle filmarchívum melletti diáktüntetésre a lázadás kitörésének előestéjén, amelynek egyik vezérszónoka maga Godard volt.

Ha valamit át tudtak menteni ezek az emberek hajdani ideáljaikból, akkor az a film iránti szeretetük és a filmművészet komolyanvétele. Ki másnak jutna eszébe olyan fesztivált rendezni, amelynek egyik témája a mai fiatal magyar film és a „nagy magyar filmművészet a hatvanas években”, másik témája pedig egy Nyikita Mihalkov-és egy Andrej Mihalkov- Koncsalovszkij-retrospektív? Ez volt ugyanis az idei quemperi tíz nap programja. A magyar műsorban az újakon kívül olyan filmeket vetítettek, mint Jancsó Oldás és kötést (1963), Szabó Álmodozások kora (1965), Huszárik Szindbádjü (1970), Gaál Holt vidékje (1972) vagy Kardos Egy őrült éjszakája. ( 1969). Volt teljes BBS-retrospektív és még egy magyar némafilm-sorozat is.

A meghívottak többsége értetlenkedve figyelte azt a tán nem is tomboló, de mindenképpen figyelemre méltó érdeklődést, amellyel a közönség követte a programot: mit keresünk mi 1991-ben ezekkel a filmekkel itt Bretagne-ban, a világ végén? Van még valaki, aki kíváncsi ránk? Úgy látszik, van. Jó, hogy az öreg hatvannyolcasok még szeretik a filmeket.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1991/07 02. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4150