KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
   2009/október
BLOG
• Klacsán Csaba: Röghöz kötve CinePécs 2009
3D REVOLÚCIÓ
• Ádám Péter: Térhatású jövő A mozi harmadik forradalma
• Varró Attila: Kalandra fel Térhatású animáció
• Gorácz Anikó: Térélmény A 3D múltja, jelene és jövője
• Sepsi László: A halál ezer arca David R. Ellis: A végső állomás 3D
MAGYAR SCI-FI
• Németh Attila: Mondjam vagy mutassam? A magyar SF-irodalom és a film
• Csordás Attila: Thelomeris Beszélgetés Hatvani Balázzsal
• Schreiber András: Vételhiba Vranik Roland: Adás
• Schubert Gusztáv: A számok ura Pater Sparrow: 1
SPANYOL TRENDEK
• Géczi Zoltán: Baljós arkangyalok Spanyol horror-reneszánsz
• Lénárt András: Van-e élet Almodóvar után? A mai spanyol film
• Bikácsy Gergely: Könnycsepp a vérhagymán Megtört ölelések
MAGYAR MŰHELY
• Zalán Vince: Szemben az árral? Beszélgetés Jankovics Marcellel
• Forgách András: Szélesvásznú lélek Robert Capa
FORMAN
• Zalán Vince: Sem hazugság, sem utópia Miloš Forman cseh tetralógiája – 2. rész
MÉDIA
• Hirsch Tibor: MikroHollywood YouTube mozi
KÖNYV
• Baski Sándor: Nyomkereső Mátyás Győző: A látszat birodalma
KRITIKA
• Klág Dávid: Anyaföldön kívüli Neill Blomkamp: District 9
• Bori Erzsébet: Ördögi kísértetek Gárdos Péter: Tréfa
MOZI
• Schreiber András: Fausta éneke
• Varró Attila: Rövidlátók
• Baski Sándor: Free Rainer
• Roboz Gábor: Pippa Lee négy élete
• Kolozsi László: Észak
• Alföldi Nóra: Pánikfalva
• Tüske Zsuzsanna: Családban marad
• Pápai Zsolt: Admirális
• Forgács Nóra Kinga: Apám zenéje
• Vajda Judit: A csúf igazság
• Sepsi László: Az időutazó felesége
• Géczi Zoltán: Halloween 2.
DVD
• Gelencsér Gábor: Bergman-jelenetek
• Varró Attila: Houdini – A halál mágusa
• Kovács Marcell: Az áruló
• Nagy V. Gergő: Foxy Brown

             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Az operaház fantomja

Vízer Balázs

Színházban még valahogy elhiszi az ember, hogy énekelve is lehet beszélni, régibbi filmeknél is elnézzük, sőt, Indiában ez egyenesen alapkövetelmény, de egy vadonatúj mozinál kell lennie valami újnak, hogy működjön a dolog. Mondjuk, legyen ironikus, vagy igazán drámai, de egy Andrew Lloyd Webber- darabnál ez eleve kizárt.

Pedig a feladat nagy kihívás is lehetne, hiszen Az operaház fantomja a középosztály régi kedvence, és bár eleve tartalmaz komoly dramaturgiai hibákat, izgalmas alapmotívumai vannak, színes közegben játszódik és néhány jól kitalált szereplő is felvonul. Ehhez képest valóban meghökkentő a rendezőválasztás, hiszen Joel Schumachert (Tigrisek földjén, A fülke) látszólag semmi sem predesztinálta egy kosztümös operett-musical elkészítésére – bár a Batman mindörökké már sejtetni engedte, hogy a heroikus giccshez is vonzódik. Az ismert mesét, mely szerint a bimbódzó fiatal tehetség, a gyönyörű kóristalány zenésen tipródik mentora, a titokzatos Fantom és gyerekkori szerelme, Raoul gróf között a párizsi operaház díszletei között, Schumacher csak annyiban piszkálta meg, hogy az egészet színes flashbackba tette, hogy még szentimentálisabb legyen. Egy eleve giccsbe hajló mesénél ez nem biztos, hogy jó ötlet, de lelke rajta, ám az alaptörténetet sem tudta elég erős színekkel visszaadni. Ebben azonban a főszereplők is hibásak, hiszen a valóban tehetséges Emmy Rossum mellett két középszerű és alig ismert színész feszeng, kik hősiesen tátognak a zenére – bár egyes források szerint ők maguk énekelnek, de ez semmire nem mentség.

Remekelnek viszont a díszletervezők és mellékszereplők, mint Minnie Driver fergetegesen ripacs Dívája, valamint Ciaran Hinds és Simon Callow a két balfácán operaigazgató szerepében, és majdnem meg is mentik a produkciót a giccsbefulladástól.

 

Az operaház fantomja

The Phantom of the Opera – amerikai, 2004. Rendezte: Joel Schumacher. Írta: Gaston Leroux, Andrew Lloyd Webber, Joel Schumacher. Kép: John Mathieson. Zene: Andrew Lloyd Webber. Szereplők: Emmy Rossum (Christine), Gerard Butler (A Fantom), Patrick Wilson (Raoul gróf), Minnie Driver (Díva). Gyártó: Warner. Forgalmazó: InterCom. Feliratos. 140 perc.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2005/04 59-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8205