KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
   2009/október
BLOG
• Klacsán Csaba: Röghöz kötve CinePécs 2009
3D REVOLÚCIÓ
• Ádám Péter: Térhatású jövő A mozi harmadik forradalma
• Varró Attila: Kalandra fel Térhatású animáció
• Gorácz Anikó: Térélmény A 3D múltja, jelene és jövője
• Sepsi László: A halál ezer arca David R. Ellis: A végső állomás 3D
MAGYAR SCI-FI
• Németh Attila: Mondjam vagy mutassam? A magyar SF-irodalom és a film
• Csordás Attila: Thelomeris Beszélgetés Hatvani Balázzsal
• Schreiber András: Vételhiba Vranik Roland: Adás
• Schubert Gusztáv: A számok ura Pater Sparrow: 1
SPANYOL TRENDEK
• Géczi Zoltán: Baljós arkangyalok Spanyol horror-reneszánsz
• Lénárt András: Van-e élet Almodóvar után? A mai spanyol film
• Bikácsy Gergely: Könnycsepp a vérhagymán Megtört ölelések
MAGYAR MŰHELY
• Zalán Vince: Szemben az árral? Beszélgetés Jankovics Marcellel
• Forgách András: Szélesvásznú lélek Robert Capa
FORMAN
• Zalán Vince: Sem hazugság, sem utópia Miloš Forman cseh tetralógiája – 2. rész
MÉDIA
• Hirsch Tibor: MikroHollywood YouTube mozi
KÖNYV
• Baski Sándor: Nyomkereső Mátyás Győző: A látszat birodalma
KRITIKA
• Klág Dávid: Anyaföldön kívüli Neill Blomkamp: District 9
• Bori Erzsébet: Ördögi kísértetek Gárdos Péter: Tréfa
MOZI
• Schreiber András: Fausta éneke
• Varró Attila: Rövidlátók
• Baski Sándor: Free Rainer
• Roboz Gábor: Pippa Lee négy élete
• Kolozsi László: Észak
• Alföldi Nóra: Pánikfalva
• Tüske Zsuzsanna: Családban marad
• Pápai Zsolt: Admirális
• Forgács Nóra Kinga: Apám zenéje
• Vajda Judit: A csúf igazság
• Sepsi László: Az időutazó felesége
• Géczi Zoltán: Halloween 2.
DVD
• Gelencsér Gábor: Bergman-jelenetek
• Varró Attila: Houdini – A halál mágusa
• Kovács Marcell: Az áruló
• Nagy V. Gergő: Foxy Brown

             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Álmaim asszonya

Hirsch Tibor

Az Álmaim asszonya szelíden uszító mozidarab. „Nép, felekezet, faj”, valamint „lakosság egyes csoportjai” (BTK) helyett az egyik – a női – nem ellen kelt indulatokat. Egy órával a vetítés után a férfinéző valami semmiség miatt bele fog kötni partnernőjébe, csúnyán összevesznek, és nem fogják tudni, hogy miért. Nem baj, másnap, ha mégis kibékülnek, megint elmehetnek moziba, és megnézhetnek egy olyan filmet (van ilyen az aktuális kínálatban), melynek végére a hölgy kezecskéje szorul ökölbe, teljes joggal, legalábbis arra a világra vonatkozóan, ahol a dramaturgia ura éppen igazságot oszt.

Dúl a nemek harca. Követhető gazdasági életben és politikában, magasművészetben és filozófiában. Minthogy ez is egyike a fontosnak látszó ezredvégi csatasorozatoknak, természetes, hogy Hollywood is veszteget rá néhány népszerűsítő produkciót. Az Álmaim asszonya egyike a mozijainkban éppen futó-mozgó csataképeknek. Gyengécske olajnyomat.

A jelenség csak annyiban érdekes, hogy a férfi-producerek alkalmazásában álló férfirendezők eddig másfajta olajnyomatokkal válaszoltak a filmmel egyidős feminizmus hullámaira. Mindenekelőtt vígjátékokkal, melyben a fölényes férfiak aranyosan komolykodó nőket terelnek vissza a helyes útra. A mostani harc kegyetlenebb. E harcot popularizálni nem vígjátékokkal, hanem krimivel lehetséges. A férfiak már nem fölényesek, hanem kétségbeesettek. A sikeres építész például egyenesen duzzog, amikor kiderül, hogy felesége sose mond igazat. Egy hazugság, egy duzzogás-roham. A feleséget alakító Mädchen Amick el tudja érni, hogy a hazugság-építmény magával a nőiséggel lesz egylényegű, és ezt a férj, keserű kétségektől gyötörve, de méltányolja is: nyilván látta A vágy titokzatos tárgyát (Egyébként sem műveletlen: a post-yuppie korszak érzékeny lelkű sikerembere.)

Bizony, az új nőgyűlölő krimi alapjaiban más, mint a régi nőcsúfoló vígjáték. Vagy akár a nőgyűlölő krimi ős-variánsa. Hiszen például Humprey Bogart A máltai sólyomban végig megengedhette magának, hogy férfias maradjon. A mi építészünk viszont duzzog és kételkedik, szemrehány és lamentál. Aztán felrúgja a fair play szabályait. A döntő pillanatban csúnya és túl egyszerű csapdát állít. Tanulság: a nőgyűlölő hite szerint a női rafinéria ellen nőies rafinériával lehet harcolni. Nő-szubsztancia ellen nő-mimikrivel. Az olajnyomat hajdan chevalier-erényeket ábrázolt. Mostantól a lovagiatlanság dicsérete következik.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1995/05 56-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=868