KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
   2009/november
ANGER APOKALIPSZISE
• Kecskés Péter: Haragos Apokalipszis Kenneth Anger
PÓKERMOZI
• Schreiber András: A nagy beetetés Tévépóker
AMERIKAI ÁLMOK
• Jankovics Márton: Kertvárosi titkok Született feleségek
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Pintér Judit: Tullio Kezich (1928–2009)
• Schreiber András: Bujtor István (1942-2009)
AMERIKAI ÁLMOK
• Vörös Adél: Álommunkák A kertvárosi Amerika
• Barotányi Zoltán: Henyék, lúzerek, Szuburbia Amerika hátsóudvara
PÓKERMOZI
• Deák Dániel: Flush back Pókerfilmek
AZ ISMERETLEN BERGMAN
• Pápai Zsolt: Nők, lelki tájban Robert Altman Bergman-trilógiája
• Gelencsér Gábor: Ördög és pokol Korai Bergmanok
• Tüske Zsuzsanna: Stockholmi randevú Ingmar Bergman: Ez itt nem történhet meg
FORMAN
• Zalán Vince: Sem hazugság, sem utópia Miloš Forman cseh tetralógiája – 3. rész
FRANCIA ÚJHULLÁM
• Dargay Marcell: Lőj a zongoristákra! Az újhullám zenéje
• Jancsó Miklós: Ó, a Nouvelle Vague!
MAGYAR MŰHELY
• Palotai János: Szerencsés ember a felvevőgéppel Beszélgetés Pados Gyulával
FESZTIVÁL
• Wostry Ferenc: Holdonjárók Cinefest 2009
KRITIKA
• Báron György: Történelem félárnyékban Mészáros Márta: Utolsó jelentés Annáról
• Reményi József Tamás: Érintő Mátyássy Áron: Utolsó idők
KÖNYV
• Baski Sándor: Pánik helyett Stachó László – Molnár Bálint: A médiaerőszak
MOZI
• Nevelős Zoltán: The Brothers Bloom – Szélhámos fivérek
• Schreiber András: Egy kurtizán szerelmei
• Parádi Orsolya: Páros mellékhatás
• Forgács Nóra Kinga: Welcome
• Sepsi László: Gamer – Játék a végsőkig
• Vajda Judit: Rémségek cirkusza
• Tüske Zsuzsanna: Julie & Julia – Két nő egy recept
• Varró Attila: Vakító fehérség
• Kovács Marcell: Sorority Row
• Baski Sándor: Ördög bújt beléd
E-MOZI
• Alföldi Nóra: A grófnő
MOZI
• Szabó Noémi: A Holdhercegnő
DVD
• Géczi Zoltán: Chang Cheh mesterhármasa
• Pápai Zsolt: Kis-nagy világ
• Gelencsér Gábor: Próba után
• Varga Zoltán: Leszbikus vámpírok gyilkosai

             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

3 szív

Kolozsi László


3 coeurs – francia, 2014. Rendezte: Benoît Jacquot. Írta: Julien Boivent, Benoît Jacquot. Kép: Julien Hirsch. Zene: Bruno Coulais. Szereplők: Charlotte Gainsbourg (Sylvie), Chiara Mastroianni (Sophie), Benoît Poelvoorde (Marc), Catherine Deneuve (Mme Berger). Gyártó: Rectangle Productions. Forgalmazó: Cinetel. Feliratos. 106 perc.

 

A 3 szív utolsó harmadában feltűnik egy felszálló Air France gép. És elrepültek, egy nagyon messzi tájra, kommentál a narrátor. A következő pár percben egy narancsszínben pompázó naplementét látunk, majd a felkelő napot. Air France gép landol. Majd visszajöttek, mondja a narrátor. A jelenetben, mely azt hivatott megjeleníteni, hogy a házasságtörő pár eltöltött együtt néhány boldog órát, nincs semmi irónia. A narrátor körülbelül a film felénél lép be, és sosem mond olyat, amit a képek nem tudtak elmondani. De nem a teljesen elrontott narráció az első olyan rendezői fogás, ami kiélesíti, hogy Benoît Jacquot fölött bizony eljárt az idő. A hetvenes-nyolcvanas években tisztességes tévéfilmeket jegyző franciának – első műve egy Lacan életrajzi doku – sikerült bebizonyítania, hogy a legjobb színészek sem képesek megmenteni a klisékből és az írói tehetséget teljesen nélkülöző, szinte akrobatikusan lomha jelenetekből álló filmet.

Mondhatnánk, joggal lehet unalmas a film, hiszen főszereplője egy könyvelő, de nem eme tisztes szakma beemelésével van a legnagyobb baj. Akár izgalmakat is hozhatna, ha nem sikkadna el például, hogy mi lesz a sikkasztó polgármesterrel. Benoît Jacquot ugyanolyan magabiztosan vezeti a történetét (mely egy lány-testvérpár szerelmi viszályát beszéli el) és párbeszédeit a legüresebb klisék közé. Egy asztaltársaság e film szerint csak borokról és ételekről beszélhet. A magányos nő szeme mindig könnyes. Lehetne a történetet egy szenvedélyes és elmúlhatatlan szerelem történeteként, vagy lélektani krimiként nézni. De bármilyen pozitív állítás e filmmel kapcsolatban félrevezető lenne. Együtt játszik Gainsbourg (igaz Charlotte, nem Serge), Mastroianni (igaz Chiara, nem Marcello), meg Catherine Deneuve (ő maga). Ne dőljenek be a nagy neveknek.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/05 57-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12226