KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
   2009/november
ANGER APOKALIPSZISE
• Kecskés Péter: Haragos Apokalipszis Kenneth Anger
PÓKERMOZI
• Schreiber András: A nagy beetetés Tévépóker
AMERIKAI ÁLMOK
• Jankovics Márton: Kertvárosi titkok Született feleségek
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Pintér Judit: Tullio Kezich (1928–2009)
• Schreiber András: Bujtor István (1942-2009)
AMERIKAI ÁLMOK
• Vörös Adél: Álommunkák A kertvárosi Amerika
• Barotányi Zoltán: Henyék, lúzerek, Szuburbia Amerika hátsóudvara
PÓKERMOZI
• Deák Dániel: Flush back Pókerfilmek
AZ ISMERETLEN BERGMAN
• Pápai Zsolt: Nők, lelki tájban Robert Altman Bergman-trilógiája
• Gelencsér Gábor: Ördög és pokol Korai Bergmanok
• Tüske Zsuzsanna: Stockholmi randevú Ingmar Bergman: Ez itt nem történhet meg
FORMAN
• Zalán Vince: Sem hazugság, sem utópia Miloš Forman cseh tetralógiája – 3. rész
FRANCIA ÚJHULLÁM
• Dargay Marcell: Lőj a zongoristákra! Az újhullám zenéje
• Jancsó Miklós: Ó, a Nouvelle Vague!
MAGYAR MŰHELY
• Palotai János: Szerencsés ember a felvevőgéppel Beszélgetés Pados Gyulával
FESZTIVÁL
• Wostry Ferenc: Holdonjárók Cinefest 2009
KRITIKA
• Báron György: Történelem félárnyékban Mészáros Márta: Utolsó jelentés Annáról
• Reményi József Tamás: Érintő Mátyássy Áron: Utolsó idők
KÖNYV
• Baski Sándor: Pánik helyett Stachó László – Molnár Bálint: A médiaerőszak
MOZI
• Nevelős Zoltán: The Brothers Bloom – Szélhámos fivérek
• Schreiber András: Egy kurtizán szerelmei
• Parádi Orsolya: Páros mellékhatás
• Forgács Nóra Kinga: Welcome
• Sepsi László: Gamer – Játék a végsőkig
• Vajda Judit: Rémségek cirkusza
• Tüske Zsuzsanna: Julie & Julia – Két nő egy recept
• Varró Attila: Vakító fehérség
• Kovács Marcell: Sorority Row
• Baski Sándor: Ördög bújt beléd
E-MOZI
• Alföldi Nóra: A grófnő
MOZI
• Szabó Noémi: A Holdhercegnő
DVD
• Géczi Zoltán: Chang Cheh mesterhármasa
• Pápai Zsolt: Kis-nagy világ
• Gelencsér Gábor: Próba után
• Varga Zoltán: Leszbikus vámpírok gyilkosai

             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A bosszúállás ideje

Gáti Péter

 

Mindaz, amit a napjainkban jelentős gazdasági gondokkal és társadalmi feszültségekkel küszködő Argentínáról tudunk, sokkal inkább a tömegkommunikációs eszközök külpolitikai híreinek, mint művészeti alkotásoknak köszönhető.

A fegyverek közt hallgatnak a Múzsák. Ez a szürke közhellyé koptatott közmondás újra visszanyeri jelentőségét a szemünkben, ha végignézzük ezt az 1981-ben készült argentin filmet. Mintha a hetvenes évek sorozatban gyártott, az égető társadalmi problémák politikai gyökereit kutató olasz filmdrámáit látnánk most viszont, azok hajdani újszerűsége és tagadhatatlan izgalma nélkül. Adolfo Aristarain filmjében az elénk tárt társadalmi konfliktusok annyira jelzésszerűek és elnagyoltak, hogy a kezdetben politikai motívumokat is felvillantó alkotás elveszti kritikai élét és megreked az önmaga fejére bajt hozó magányos hős kisigényű történeténél.

A szakszervezeti múltja miatt csak álnéven munkához jutó robbantási szakember filmbeli sorsa úgy indul, mintha munkások és munkáltatók harcának bemutatásán alapuló, realista szándékú társadalomrajzzá szélesedne. Az állandó életveszéllyel fenyegető kőbányabeli események azonban csak díszlet-hátterül szolgálnak egy egyszerű biztosítási csalás – politikai tettként és demonstrációként feltüntetni kívánt – esetéhez. Hősünk – akinek előélete előttünk is titok marad – egy robbantáskor bekövetkező baleset nyomán némának tetteti magát. A kitartó némaság jutalma az a félmillió dollár, amit a nagyhatalmú konszern vezetőitől ügyvédje számára kialkuszik. A mozgalmi múlt emléke ébred talán fel a férfiban, amikor teljesen váratlanul a csöndes egyezkedés helyett a bírósági pert választja.

A lassan csordogáló történetben ettől kezdve mind nagyobb szerep jut a krimikből kölcsönzött fordulatoknak. A film viszont úgy ér véget, hogy az alkotók eredeti szándékát nem is sejthetjük. Hősünk ugyanis – sarkában üldözőivel – a menekülésnek azt a bizarr módját választja, hogy a megjátszott némaságot – nyelve levágásával – önként végérvényes hallgatássá változtatja.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1986/02 58-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5920