KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
   2009/november
ANGER APOKALIPSZISE
• Kecskés Péter: Haragos Apokalipszis Kenneth Anger
PÓKERMOZI
• Schreiber András: A nagy beetetés Tévépóker
AMERIKAI ÁLMOK
• Jankovics Márton: Kertvárosi titkok Született feleségek
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Pintér Judit: Tullio Kezich (1928–2009)
• Schreiber András: Bujtor István (1942-2009)
AMERIKAI ÁLMOK
• Vörös Adél: Álommunkák A kertvárosi Amerika
• Barotányi Zoltán: Henyék, lúzerek, Szuburbia Amerika hátsóudvara
PÓKERMOZI
• Deák Dániel: Flush back Pókerfilmek
AZ ISMERETLEN BERGMAN
• Pápai Zsolt: Nők, lelki tájban Robert Altman Bergman-trilógiája
• Gelencsér Gábor: Ördög és pokol Korai Bergmanok
• Tüske Zsuzsanna: Stockholmi randevú Ingmar Bergman: Ez itt nem történhet meg
FORMAN
• Zalán Vince: Sem hazugság, sem utópia Miloš Forman cseh tetralógiája – 3. rész
FRANCIA ÚJHULLÁM
• Dargay Marcell: Lőj a zongoristákra! Az újhullám zenéje
• Jancsó Miklós: Ó, a Nouvelle Vague!
MAGYAR MŰHELY
• Palotai János: Szerencsés ember a felvevőgéppel Beszélgetés Pados Gyulával
FESZTIVÁL
• Wostry Ferenc: Holdonjárók Cinefest 2009
KRITIKA
• Báron György: Történelem félárnyékban Mészáros Márta: Utolsó jelentés Annáról
• Reményi József Tamás: Érintő Mátyássy Áron: Utolsó idők
KÖNYV
• Baski Sándor: Pánik helyett Stachó László – Molnár Bálint: A médiaerőszak
MOZI
• Nevelős Zoltán: The Brothers Bloom – Szélhámos fivérek
• Schreiber András: Egy kurtizán szerelmei
• Parádi Orsolya: Páros mellékhatás
• Forgács Nóra Kinga: Welcome
• Sepsi László: Gamer – Játék a végsőkig
• Vajda Judit: Rémségek cirkusza
• Tüske Zsuzsanna: Julie & Julia – Két nő egy recept
• Varró Attila: Vakító fehérség
• Kovács Marcell: Sorority Row
• Baski Sándor: Ördög bújt beléd
E-MOZI
• Alföldi Nóra: A grófnő
MOZI
• Szabó Noémi: A Holdhercegnő
DVD
• Géczi Zoltán: Chang Cheh mesterhármasa
• Pápai Zsolt: Kis-nagy világ
• Gelencsér Gábor: Próba után
• Varga Zoltán: Leszbikus vámpírok gyilkosai

             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Bajnokok

Ardai Zoltán

Mistri – cseh, 2005. Rendezte: Marek Najbrt. Írta: Marek Najbrt, Robert Geisler és Benjamin Tucek. Kép: Miloslav Holman. Zene: Petr Marek. Szereplők: Leos Noha (Karel), Jan Budar (Bohous), Jiri Ornest (Pavelec), Tomás Matonoha (Milan), Klára Meliskova (Zdena). Gyártó: Barrandov / Ceska Televize. Forgalmazó: MoziNet. Feliratos. 82 perc.

 

Tízszereplős az előadás – ez az enyhén dramatikus életkép-füzér, cseh falusiak ’90-es évekbeli viselt dolgairól – pontosabban egyikük csak a falu bolondjának látomásaként jár-kel a haladottan pusztuló országszéli településen, amelynek összesen kilenc maradék lakója van. A hol homályosabban imbolygó, hol kivilágosodó szellemember valamelyest emlékeztet a teljes díszében feszítő táborita-huszita Jan Zizka lovagra is, hogyne emlékeztetne, hiszen a világ- és később olimpiai bajnok cseh jégkorong-válogatott rendesen beöltözött kapusa ő. A nyomorult drukkerek esténként egybegyűlnek a kocsmáros piszkos szálájában az ócska tévé elé a jégkorong VB-t nézni, a csehséget már-már sírósan vivátozni, miközben egymás szokásszerű fullasztgatása-mardosása még hevesebbé is válik ezekben a szent órákban – különösen, hogy a lakosok egyike egy agg német, másikuk pedig legalábbis lecigányozható, mert olaszos a bőre.   Mármost annak a nagy kontrasztnak a témája, amely oly csúfosan vigyorog a nemzeti élsport-team kompakt szervezettsége, energia-ragyogtató működése és a team sikereibe kapaszkodó drukkertársadalom működéstermészete közt, akár brilliánsan is megérhet egy-két hosszabb jelenetet, de nem ér meg egy egész filmet. Marek Najbrt két éve diadalútra indult elsőfilmjében a karakterek egyénítése és összejátszatása eleinte olyan pofa- és gesztusparádét ígér – egymásba oltva erős kisrealizmust és formai játékosságot –, ami alkalmilag frissnek mutathatja a cseh mozihagyomány kissé túlrögzött, ismétlőleges továbbműködtetését is. A koncepció azonban idővel a maga bábuivá, mintegy szolgálatába kényszeríti itt a szereplőket, miközben a formajáték oldalán sem élvezhetünk különösebb kibontakozást. A romosodó jellemű filmbeli társaság még így is kedvesebb marad a célzottnál. Ez talán mégis a realizmus diadala – legalábbis a futballtörténet azt mutatja, hogy amikor cseh/csehszlovák klassziscsapatok épp veszítenek, kevésbé akar az egész haza a játékosok sírján bakanccsal ugrálni, mint nálunk volt szokásban, amikor még volt futballerőnk.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2007/05 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8989