KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
   2009/december
DARWIN RÉMÁLMAI
• Beregi Tamás: Majomkönny és spóratánc Darwin rémálmai
MAGYAR MŰHELY
• Várkonyi Benedek: A svájci óra érdekel Beszélgetés Makk Károllyal
DARWIN RÉMÁLMAI
• Varró Attila: A műfajok eredete Kulturális evolúció
VIKING VÉR
• Kolozsi László: Hideg vér Skandináv bűnfilmek
• Sepsi László: Viking brigantyk Max Manus
• Gorácz Anikó: Izland noir Beszélgetés Baltasar Kormákurral
MAGYAR MŰHELY
• Vincze Teréz: A közelképek koszorús költője Balázs Béla
• N. N.: Balázs Béla (1884 - 1949)
• Gelencsér Gábor: A kíséréstől a kísérletezésig A Balázs Béla Stúdió ötven éve
FESZTIVÁL
• Schubert Gusztáv: Alkonyi őrjárat Velence
DARWIN RÉMÁLMAI
• Győrffy Iván: Lebecsült rokonok Darwin a moziban
FORMAN
• Zalán Vince: Sem hazugság, sem utópia Miloš Forman cseh tetralógiája – 4. rész
• Szíjártó Imre: Oda is vissza Cseh/szlovák emigránsok
KRITIKA
• Schreiber András: Szerelemrulett Orosz Dénes: Poligamy
• Tüske Zsuzsanna: Csendes terror Szobafogság
• Baski Sándor: Szabad a gazda Az irányítás határai
• Gyenge Zsolt: Madarat tolláról Jacques Audiard: A próféta
KÖNYV
• Novotny Katalin: Alapiskola Mozgóképelemzés
MOZI
• Vajda Judit: A tejesember
• Pápai Zsolt: Az informátor!
• Baski Sándor: Törvénytisztelő polgár
• Schreiber András: O’Horten
• Roboz Gábor: Tiszta napfény
• Varró Attila: Fame
• Teszár Dávid: Astro Boy
• Géczi Zoltán: Paranormal Activity
• Sepsi László: Zombieland
• Csillag Márton: Szuperbojz
DVD
• Pápai Zsolt: A legbátrabb város
• Gelencsér Gábor: Janisch Attila filmjei
• Sepsi László: Pirx kalandjai

             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Gáláns dámák

Koltai Ágnes

Nemes Brantôme, a botcsinálta katona, élveteg szoknyapecér és műkedvelő irodalmár a tizenhatodik század Franciaországának budoártudósítója. Személyes élményeit írta meg, post-Bocaccio és pre-Laclos stlusban. A hölgyek, pontosabban a francia királyi udvar asszonyai adakozóak és pajkosak voltak. Galantériájuk ékes bizonyítékai az állandóan vetetlen ágyak, a feldúlt padlások és magtárak; s óh isteni szentség: egy templomoldalhajó is mi mindenre nem alkalmas!

Jean-Charles Tacchella szépasszonyokkal, köztük a baba finomságú Isabella Rossellinivel játszatja el Brantôme szerelmi történeteit. Ahány hódítás, annyi furfang, szenvedély és pajzán csata. No nem afféle héjanász, csak kicsit gonosz civakodás, féltékenykedés, bosszú. Politikai és szerelmi intrikák az udvarban, az egyik fűszerezi a másikat, hogy az uralkodás ne legyen oly unalmas és fárasztó.

A Gáláns dámák rutinos film-pikareszk, felszabadult játék, s jóllehet Tacchella életművében nem ez a legérdemesebb alkotás (szívesebben emlékezünk a Sógorok, sógornőkre), az elszürkülő francia moziban különös színfolt: bátran komolytalan, önfeledten bohóckodó.

Nemes Brantôme életfilozófiáját a hippik örökölték meg, akik a háború művészete helyett a szerelemét választották. Aki kimaradt a hippikultúra áldásaiból, most a moziban pótolhatja a szabad szerelem iskolájának elmaradt leckéit. Félelem és kockázat nélkül!


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1992/07 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=518